ADózási kézikönyvek

Pénzügyi instrumentumok a pénzügyi beszámolóban

Budapest, 2025

Szerző:

Dr. Siklósi Ágnes

Lektor:

Dr. Sisa Krisztina Andrea

ISBN 978-963-638-731-0

Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

Felelős kiadó: Sarkadi-Nagy András, a SALDO Zrt. vezérigazgatója

© A Saldo Kiadó valamennyi kiadványa szerzői jogvédelem alatt áll.

E kiadvány bármely részének sokszorosítása, bármilyen adatrendszerben való

tárolása (papír, elektronikus stb.) a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos!

1. Befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok

1.1 Fogalmak, kapcsolódó mérlegtételek, csoportosítások, alapértelmezések

Értékpapír a forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő pénzügyi eszköz. (2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról)

Az értékpapírok csoportosítása több szempont szerint is megtörténhet, mint például

• jogi szabályozás szerinti tartalma
• közgazdasági tartalma
• számviteli tartalma
  • tulajdoni részesedést jelentő befektetés
  • hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

alapján.

Könyvünk alapvetően a számviteli összefüggésekre fókuszál.

Az értékpapírban foglalt jog szerint:

• tulajdoni részesedést jelentő befektetések

Tulajdoni részesedést jelentő befektetés fogalma (Sztv. 3. § (6) 3.): minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, illetve pénzértékben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba – vagy használatbavételét elis­merve arra kötelezi magát, hogy ezen értékpapír, okirat birtokosának meg­határozott vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Ide tartozik különösen: a részvény, az üzletrész, a részjegy, a vagyonjegy, a vagyoni betét, a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy, a kockázati tőkejegy, a kockázati tőkerészvény.

Megjelenési formái:

• részvények a részvénytársaság esetében,
• üzletrészek a korlátolt felelősségű társaságnál,
• vagyoni betétek a betéti társaságnál,
• vagyoni hozzájárulások a közkereseti társaságnál,
• részjegyek a szövetkezeteknél,
• kockázati tőkejegyek a kockázati tőkealapnál,
• nyíltvégű befektetési jegyek a nyíltvégű alapoknál.
• hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír fogalma (Sztv. 3. § (6) 2.): minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve a számviteli törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (köl­csön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatá­sokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

Diszkont értékpapír: olyan hitelviszonyt megtestesítő, nem kamatozó értékpapír, amelyet névérték alatt bocsátottak ki, és a lejáratkor névértéken váltanak be. (Sztv. 3. § (6) bek. 4. pontja)

A számviteli elszámolás szerint:

• befektetési célt szolgáló értékpapírok
• forgatási célú, spekulációs értékpapírok

A számviteli besorolásnál kivételt képeznek a váltók és csekkek, mert a váltó a követelések mérlegcsoportban jelenik meg, míg a csekkek a pénzeszközök között.

Az értékpapírok mérlegben való megjelenése és az egyes tételek tartalma:

A. Befektetett eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban
3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés
4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban
5. Egyéb tartós részesedés
6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban
7. Egyéb tartósan adott kölcsön
8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

III. Befektetett pénzügyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.

A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.

1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban

A kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket kell itt kimutatni.

2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban

Itt kell kimutatni azokat a pénzkölcsönöket (ideértve a pénzügyi lízing miatti, a részletre, a halasztott fizetéssel történt értékesítés miatti követeléseket is), tartós bankbetéteket, amelyeknél a kapcsolt vállalkozás adóssal kötött szerződés szerint a pénzformában kifejezett fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.

3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés

Tartós jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel az olyan jelentős mértékű tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmazza, amely nem kapcsolt vállalkozással kapcsolatos.

4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban

Tartósan adott kölcsön jelentős részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel tartalmazza a jelentős részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni olyan pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amelyeknél a fizetési igények teljesítése, a betét megszüntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.

5. Egyéb tartós részesedés

Minden olyan tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetést kell itt kimutatni, amely nem kapcsolt vállalkozással kapcsolatos.

6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban

Az egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni tartós pénzkölcsönt és tartós bankbetétet kell itt kimutatni.

7. Egyéb tartósan adott kölcsön

Itt kell kimutatni a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni tartós pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.

8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Azok a befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a vállalkozó azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.

9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a részesedések – bekerülési értéket meghaladó – piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.

10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

A vállalkozások a pénzügyi instrumentumok bizonyos körére alkalmazhatják a valós értéken történő értékelést. A valós értéken történő értékelés lehetőségének alkalmazása esetén a könyv szerinti értéktől való eltéréseket az értékelési különbözet soron kell kimutatni a mérlegben.

B. Forgóeszközök

III. Értékpapírok

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban
2. Jelentős tulajdoni részesedés
3. Egyéb részesedés
4. Saját részvények, saját üzletrészek
5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
6. Értékpapírok értékelési különbözete

III. Értékpapírok

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.

1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban

A kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, általában árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetések (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek stb.).

2. Jelentős tulajdoni részesedés

Jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel jelentős részesedést jelentő, forgatási célból, különösen árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetést tartalmazza, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések közé.

3. Egyéb részesedés

Minden olyan tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból vásárolt befektetés, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedések közé.

4. Saját részvények, saját üzletrészek

A vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig.

5. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között azokat az értékpapírokat kell kimutatni, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, továbbá azokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak.

6. Értékpapírok értékelési különbözete

A valós értéken történő értékelés lehetőségének alkalmazása esetén a könyv szerinti értéktől való eltéréseket az értékelési különbözet soron kell kimutatni a mérlegben.

Megszerzéskori minősítés: dönteni kell az eszköz besorolását illetően, azaz, hogy milyen időtávra akarja a vállalkozás a befektetést megvalósítani. Ez alapján fog a befektetés megjelenni a befektetett pénzügyi eszközök vagy a forgóeszközök között. A döntés a későbbiek során felülbírálható, és az eszköz – megfelelő indokolás alapján – átsorolható a vállalkozói döntés értelmében. A későbbi átminősítés tényét és körülményeit részletezni kell a kiegészítő mellékletben.

Mérlegkészítéskori minősítés:

• vállalkozói döntést igénylő „szubjektív” minősítés: dönteni kell arról, hogy az eredeti besorolási szempontok változtak-e időközben és szükségessé válik egy esetleges átsorolás a befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé, vagy fordítva. (Pl. az eddig befektetési célú részesedését a következő üzleti év­ben a vállalkozás értékesíteni kívánja. Ebben az esetben már a tárgyévről készült beszámolóban a forgóeszközök között kell kimutatni azokat.)
• objektív okokat figyelembe vevő minősítés: mindenképpen át kell sorolni a befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletére jutó könyv szerinti értékét.

Fontos! A tartós részesedéssel kapcsolatosan nyilvántartott értékhelyesbítést az át­soroláskor az értékelési tartalékkal szemben meg kell szűntetni, mivel a forgatási célú részesedésekkel kapcsolatosan nem mutatható ki értékhelyesbítés.

Az értékpapír beszerzés célja

A tartós befektetések (részesedések) megszerzésének

• elsődleges célja a tartós jövedelemszerzés (osztalék formájában), valamint a tulaj­donos­kénti befolyásolás, irányítás,
• másodlagos célja az értékesítéskor realizálható árfolyamnyereség.

A forgatási célú részesedések

• elsődleges célja a rövidtávú jövedelemszerzés az eladás során realizálható árfolyam­nyereséggel,
• másodlagos célja a kapott osztalék, a befolyásolás ebben az esetben nem jellemző.

A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésének

• elsődleges célja a tartós jövedelemszerzés (kamat formájában),
• másodlagos célja az értékesítéskor realizálható árfolyamnyereség (ami lehet persze árfolyamveszteség is).

A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

• elsődleges célja a rövidtávú jövedelemszerzés az eladás során realizálható árfolyam­nyereséggel,
• másodlagos célja a kapott kamat.

1.2 Értékpapírok értékelése és az értékeléssel kapcsolatos számviteli elszámolások

A következő táblázat az egyes bekerülési jogcímeket és az egyes bekerülési jogcímekhez tartozó bekerülési érték kategóriákat rendszerezi:

BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK	BEKERÜLÉSI ÉRTÉK
– BESZERZÉS	beszerzési érték
– Egyéb állománynövekedések:
nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (apportként) átvétel	létesítő okirat szerinti érték
térítés nélküli átvétel	piaci érték
ajándékként átvétel	piaci érték
követelés fejében történő átvétel	szerződés szerinti érték

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) értékpapírok bekerülési értéke a következő „séma” alapján vezethető le:

Tulajdoni részesedések:

+ Vételár (fizetett ellenérték)

+ Beszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományosi díj („esetleg”)

+ Vásárolt vételi opció díja („esetleg”)

= Bekerülési (beszerzési) érték

Hitelviszonyt megtestesítő érékpapírok:

+ Vételár (fizetett ellenérték)

+ Beszerzéshez kapcsolódóan fizetett bizományosi díj („esetleg”)

+ Vásárolt vételi opció díja („esetleg”)

– Vételárban elismert kamat

= Bekerülési (beszerzési) érték

• A beszerzéshez, vásárláshoz kapcsolódó fizetett bizományosi díj és a vásárolt vételi opció díja:
  • a befektetett eszközök között kimutatott részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében kötelező eleme a bekerülési értéknek.
  • a forgóeszközök között kimutatott részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében nem kötelező eleme a bekerülési értéknek, a vállalkozás döntése függvényében azt figyelembe lehet venni abban, illetve, ha nem tekinti a bekerülési érték részének, akkor az aktív időbeli elhatárolások között is szerepeltethető! Az időbeli elhatárolás nem kötelező, csak lehetőség abban az esetben, ha a bizományi díj, illetve az opciós díj összege jelentős és az az értékpapír, a befektetés értékesítése során várhatóan megtérül. Az elhatárolt bizományosi díj és opciós díj feloldására a részesedés nyilvántartásból tör­ténő kivezetése során kerül sor. Ez lehet értékesítés, apport átadás, illetve bármilyen eszköz csökkenési jogcím. Értékvesztés elszámolása esetén az arányos összeget kell feloldani.
  • Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig.
• Cégalapítás, tőkeemelés során elszámolt részesedés bekerülési értékének a létesítő okiratban meghatározott érték minősül.

(A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak mó­dosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben.)

• Apportként átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke: gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként átvett (kapott) eszköz létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.
• Térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott részesedések, és hitel­viszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a megszerzés, állományba vétel időpontjában érvényes piaci érték.
• Átalakulás során a jogutód gazdasági társaságban megjelenő részesedés bekerü­lési értékének a jogelőd végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke megszűnő részesedésre arányosan jutó összege minősül. Kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege.
• Gazdasági társaság beolvadása esetén a külső tulajdonosnál a megszűnt gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedés bekerülési (beszerzési) értéke a megszűnt részesedésre jutó – a megszűnt gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összege.
• A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a [vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező] (felhalmozott) kamat összegét.
• A diszkont értékpapírok állományba vételére az általános szabályok szerint bekerülési értéken kerül sor.
  • Elsődleges forgalomban (kibocsátótól) vásárolt diszkont értékpapír esetén a bekerülési érték a kibocsátási, azaz diszkontált érték lesz.
  • Másodlagos forgalomban vásárolt diszkont értékpapír bekerülési értéke a vételár.

PÉLDA – Részesedés vásárlása

Az „Részvényvásárló” Kft. részvényvásárlásával kapcsolatban a következő információkat ismeri:

• Beszerzett mennyiség 1 db
• Vételár 1000
• Bizományosi díj 5

Könyveljük a részvényvásárlással kapcsolatos gazdasági eseményeket a következő variációkban!

• 1. variáció befektetési célú beszerzés
• 2. variáció spekulációs célú beszerzés
  • 2.1 variáció bizományosi díjat aktiválja
  • 2.2 variáció bizományosi díjat NEM aktiválja
  • 2.3 variáció bizományosi díjat NEM aktiválja, DE elhatárolja

1. variáció:

Az értékpapír beszerzés elszámolása (vételár):

T 173. Egyéb tartós részesedések – K 384. Elszámolási betétszámla 1 000

A bekerülési érték részét képező bizományosi díj elszámolása (kötelező):

T 173. Egyéb tartós részesedések – K 384. Elszámolási betétszámla 5

2.1. variáció:

Az értékpapír beszerzés elszámolása (vételár):

T 373. Egyéb részesedések – K 384. Elszámolási betétszámla 1 000

A bekerülési érték részét képező bizományosi díj elszámolása:

T 373. Egyéb részesedések – K 384. Elszámolási betétszámla 5

2.2. variáció:

Az értékpapír beszerzés elszámolása (vételár):

T 373. Egyéb részesedések – K 384. Elszámolási betétszámla 1 000

A bekerülési érték részét nem képező bizományosi díj elszámolása:

T 53. Egyéb szolgáltatás értéke – K 384. Elszámolási betétszámla 5

2.3. variáció:

Az értékpapír beszerzés elszámolása (vételár):

T 373. Egyéb részesedések – K 384. Elszámolási betétszámla 1 000

A bekerülési érték részét nem képező bizományosi díj elszámolása:

T 53. Egyéb szolgáltatás értéke – K 384. Elszámolási betétszámla 5

A bekerülési érték részét nem képező bizományosi díj elhatárolása:

T 392. Költségek, ráfordítások AIE – K 53. Egyéb szolgáltatás értéke 5

PÉLDA – Kötvényvásárlás

A „KÖTVÉNY-S” Kft. tárgyév augusztus 1-én 1 000 E Ft névértékű tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárolt 104%-os árfolyamon. Az értékpapír kibocsátása tárgyév március 1-én történt, a kamatfizetés évente március 1-én esedékes, mértéke 12%/év.

Fizetett ellenérték 1 000 E Ft × 1,04 = 1 040

– Vételárban lévő kamat 1 000 E Ft × 0,12 × 5/12 = 50

Bekerülési érték 990

Az értékpapír beszerzés elszámolása:

T 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – K 384. Elszámolási betétszámla 990

T 973. Befektetett pénzügyi eszk.-ből szárm. bev., ÁNY.-ek – K 384. Elszámolási betétszámla 50

Részesedések és a hitelviszonyt megtestesítő értékapírok legjellemzőbb állomány­nö­ve­­kedései:

Állománynövekedések

A részesedések legjellemzőbb állománynövekedésének jogcímei:	A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok legjellemzőbb állománynövekedésének jogcímei:
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás azonnali pénzügyi rendezéssel
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás későbbi pénzügyi rendezéssel
Gazdasági társaság alapítása, tőkeemelése során szerzett részesedés (pénzeszköz, illetve apport átadás útján)	–
Apportként átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Átsorolás a befektetett pénzügyi eszközök közül a forgóeszközök közé, vagy fordítva (Állománynövekedést és állománycsökkenést is jelent egyidejűleg) (Tényleges vagyonnövekedést nem jelent!)
Értékvesztés visszaírása
Értékhelyesbítés elszámolása	–

Állománycsökkenések

Részesedések és a hitelviszony megtestesítő értékapírok legjellemzőbb állomány­csök­kenési:

Állománycsökkenések

A részesedések legjellemzőbb állománycsökkenésének jogcímei:	A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok legjellemzőbb állomány­csökkenésének jogcímei:
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítés azonnali pénzügyi rendezéssel
Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítés későbbi pénzügyi rendezéssel
–	Beváltás
Apportba adott részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Térítés nélkül átadott részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
Értékvesztés elszámolása
Értékhelyesbítés visszavezetése	–

Mérlegérték megállapítása

A részesedések mérlegértéke a következőképpen határozható meg:

+ Bekerülési (beszerzési) érték

– Értékvesztés

+ Értékvesztés visszaírása

+/– Külföldi pénzértékre szóló részesedések fordulónapi értékelése árfolyamkülönbözete

= MÉRLEGÉRTÉK

+ Értékhelyesbítés

– Értékhelyesbítés visszavezetése

= Piaci érték

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok mérlegértéke a következőképpen határozható meg:

+ Bekerülési (beszerzési) érték

– Értékvesztés

+ Értékvesztés visszaírása

+/– Külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

fordulónapi értékelése miatti árfolyam-különbözetek

= MÉRLEGÉRTÉK

Megjegyzés:

A mérleg a főkönyvi kivonat alapján készül, tehát a mérlegérték az adott mérlegtételhez kapcsolódó főkönyvi számla (számlák) egyenlege (összevont egyenlege) alapján határozható meg.

Mérlegérték információforrása a főkönyvi kivonatból:

Megnevezés	Kapcsolódó főkönyvi számlák, számlacsoportok
A/III/1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban	171, 1791
A/III/2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban	191, 1951, 1991
A/III/3. Tartós jelentős tulajdoni részesedés	172, 1792
A/III/4. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban	192, 1952, 1992
A/III/5. Egyéb tartós részesedés	173, 1793
A/III/6. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban	193, 1953, 1993
A/III/7. Egyéb tartósan adott kölcsön	194, 1954, 1994
A/III/8. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír	18, 189
A/III/9. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése	177
A/III/10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete	178, 188, 198

A tulajdoni részesedést jelentő befektetéssel kapcsolatban (függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel) értékvesztést kell elszámolni, ha befektetés könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskori piaci értéke.

Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a tulajdoni részesedést jelentő befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg annak eredeti beszerzési értéket.

A tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értékének meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját,

b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget,

c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken.

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál (függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel) értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv sze­rinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint a – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – mérlegkészítéskori piaci értéke.

Amennyiben a mérlegkészítéskori piaci érték jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket, illetve, ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír piaci értéke meg­határozásakor figyelembe kell venni:

a) az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfo­lyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját,

b) az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott ka­matot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.

Értékvesztést tehát akkor kell elszámolni, ha a könyv szerinti érték meghaladja a piaci értéket (kamatozó értékpapírok esetén a felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéket) és ez a különbözet jelentősnek minősül a számviteli politikában rögzítetteknek megfelelően. Az év végi értékelés során nemcsak a jelentőség kérdését kell vizsgálni, hanem a tartósság tényét is. Tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül – fennállásának időtartamától függetlenül – akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

„Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek érték­vesz­té­seként” a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

1. A tulajdoni részesedést jelentő befektetés és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékvesztésének elszámolása pénzügyi műveletek ráfordításaként.

T 874. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek érték­vesztése

• K 179., 379. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása
• K 189., 379. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

2. A tulajdoni részesedést jelentő befektetés és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékvesztése visszaírásának elszámolása a pénzügyi műveletek ráfordítását csökkentő tételként.

T 179., 379. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása

T 189., 379. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

• K 874. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek érték­vesztése

A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés összegét, az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell az egyedi árfolyamkülönbözetet meghatározni.

A hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített, valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében az értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül.

A törvény lehetővé teszi, hogy egyes országok központi kormányai és központi (jegy) bankjai által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált, kockázatmentesnek tekinthető, lejáratig tartott kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében a piaci ár ingadozások miatt ne kelljen értékvesztést elszámolni. A kockázatmentesség megítélése tekintetében a törvény a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott, a tőkemegfelelési (fizetőképességi) mutató számításáról szóló jogszabály(ok) minősítési szempontjait veszi alapul.

A befektetett pénzügyi eszközök esetében kizárólag a részesedéseknél van lehetőség értékhelyesbítés elszámolására. Értékhelyesbítésként számolható el a mérlegkészítéskori piaci értéknek a könyv szerinti értéket meghaladó összege a saját tőke értékhelyesbítés értékelési tartalékával szemben a befektetési célú részesedések esetében.

1. Részesedés értékhelyesbítése.

T 177. Részesedések értékhelyesbítése – K 4171. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2. Részesedés értékhelyesbítésének visszavezetése

T 4171. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka – K 177. Részesedések értékhelyesbítése

PÉLDA – Részesedések év végi értékelése

A „RÉSZESEDÉS-ÉRTÉKELŐ” Zrt. egyéb tartós részesedései között egy 13 760 E Ft bekerülési értékű üzletrész található. Az üzletrész bekerülési árfolyama 86%. Az előző években elszámolt értékvesztés nyilvántartott összege 760 E Ft. A befektetést élvező Kft. saját tőkéjére vonatkozó adatok a következők:

jegyzett tőke 36 000 E Ft,

a) eset: saját tőke 37 800 E Ft,

b) eset: saját tőke 28 800 E Ft.

A vállalkozás él az értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével. A „különbözetek” minden esetben jelentősnek minősülnek, a tendencia tartós.

Részesedések könyv szerinti értéke (13 760 – 760) 13 000

Részesedések névértéke (13 760/0,86) 16 000

a) eset:

Saját tőke/Jegyzett tőke aránya (37 800/36 000 ×100) 105%

Részesedések piaci értéke (16 000 × 1,05) 16 800

Részesedés értékvesztésének visszaírása 760

Részesedések értékhelyesbítése (16 800 – 13 760) 3 040

b) eset:

Saját tőke/Jegyzett tőke aránya (28 800/36 000 ×100) 80%

Részesedések piaci értéke (16 000 × 0,8) 12 800

Részesedés további értékvesztése (13 000 – 12 800) 200

a) eset:

Értékvesztés visszaírása:

T 1793. Egyéb tartós részesedések értékvesztése és annak visszaírása

• K 874. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök,

bankbetétek értékvesztése 760

Értékhelyesbítés elszámolása:

T 1773. Egyéb tartós részesedések értékhelyesbítése

• K 4171. Értékelési tartalék értékhelyesbítésből 3 040

b) eset:

Értékvesztés elszámolása:

T 874. Részesedések, értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek értékvesztése

• K 1793. Egyéb tartós részesedések értékvesztése és annak visszaírása 200

PÉLDA – Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír év végi értékelésére

A „KÖTVÉNY-ÉRTÉKELŐ” Zrt. tárgyév március 1-én 1 db 100 E Ft névértékű kötvényt vásárol 140 E Ft-ért. A kötvényt tárgyévet megelőző év december 1-én bocsá­tották ki. A kamat 12% évente, törlesztés lejáratkor egy összegben. A kötvények fel­­halmozott kamatot tartalmazó piaci árfolyama a mérlegkészítéshez legközelebbi in­formációk (tárgyévet követő év február 1-én) alapján 101 E Ft. A tárgyévet követő év mérlegkészítésének időpontjában a felhalmozott kamattal csökkentett piaci ár 126 E Ft.

Kiegészítő információ: Az árfolyamváltozások minden esetben tartósnak tekinthetők, a különbözet jelentős.

Tárgyév

Bekerülési érték: 140 – 100 × 0,12 × 3/12 = 137 E Ft

Kamattal csökkentett piaci érték: 101 – 100 × 0,12 × 2/12 = 99 E Ft

Értékvesztés: 137 – 99 = 38 E Ft

Mérlegérték: 99 E Ft

Tárgyévet követő év

Könyv szerinti érték: 99 E Ft

Kamattal csökkentett piaci érték: 126 E Ft

Értékvesztés visszaírása: 100 (!) – 99 = 1 E Ft

Mérlegérték: 100 E Ft

1.3 Nyilvántartás és főkönyvi elszámolás

Állománynövekedések

Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás

1. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás azonnali fizetéssel tartós befektetési céllal, vagy forgatási céllal. A vételáron kívül a bekerülési érték részét képező tételek elszámolása is így történik.

T 1/3. Értékpapírok – K 38. Pénzeszközök

2. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beszerzés későbbi, halasztott fizetéssel.

a) A bekerülési érték állományba vétele az egyéb kötelezettséggel szemben.

T 1/3. Értékpapírok

– K 476. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcs. kötelezettségek

b) A kötelezettség kiegyenlítése a határidő lejáratakor.

T 476. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcs. kötelezettségek

– K 38. Pénzeszközök

3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás esetén a vételárban lévő kamat elszámolása kamatbevételt csökkentő tételként.

T 973/974. Pénzügyi műv. bevétele

– K 18/375. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok

4. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlás opciós ügylet keretében.

a) A fizetett opciós díj elszámolása

T 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 38. Pénzeszközök

b) Az opciós díj elhatárolása:

T 392. Költségek, ráfordítások AIE – K 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

c) Az opció lehívásakor az opciós díj elszámolása a bekerülési értéket növelő tételként.

T 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 392. Költségek, ráfordítások AIE

ÉS

T 1/3. Értékpapírok – K 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása VAGY

d) Az opció lehívásakor az opciós díj elszámolása pénzügyi műveletek ráfordításaként. (Forgatási célú részesedés vásárlása esetén a vállalkozás döntésének függvényében.)

T 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 392. Költségek, ráfordítások AIE

5. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlásakor felmerült bizományi díj

Elszámolása költségként, ha azt a bekerülési értékben nem veszik figyelembe. (Forgatási célú részesedés vásárlása esetén lehetséges a vállalkozás döntésének függvényében.)

T 53. Egyéb szolgáltatás értéke – K 38. Pénzeszközök

Elhatárolása. (A vállalkozás döntése értelmében lehetséges, ha a bizományi díj jelentős összegű és a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül.)

T 392. Költségek, ráfordítások AIE – K 53. Egyéb szolgáltatás értéke

A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok esetében a vételárban felhalmozott kamatot kamatbevételt csökkentő tételként kell elszámolni.

A befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek csökkentő tételeként kell kimutatni a befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.

Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. Devizáért, valutáért vásárolt részesedés, értékpapír esetén, ha a kiegyenlítés számla alapján devizában, valutában történik, akkor bekerülési értéknek a számla szerinti devizának, valutának az értékpapír beszerzése időpontjában érvényes, a vállalkozás számviteli politikájában rögzített módszer szerinti, választott árfolyamon forintra átszámított összeg minősül.

Gazdasági társaság alapítása, tőkeemelése során szerzett részesedés (pénzeszköz, illetve apport átadás útján)

Gazdasági társaság alapítása és tőkeemelés esetén a részesedés bekerülési értékének a létesítő okiratban meghatározott érték minősül.

Fontos! A számviteli törvény értelmében a részesedés bekerülési értékeként „csak” a létesítő okiratban meghatározott értékből a ténylegesen befizetett pénzbetétnek, illetve a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összeg mutatható ki.

1. Az alapításkor, illetve tőkeemeléskor befizetett összeg elszámolása.

T 366. Egyéb követelések – K 38. Pénzeszközök

2. Az apportba adott eszköz létesítő okiratban meghatározott értékének elszámolása.

T 366. Egyéb követelések – K 3. Technikai számla

Kapcsolódó tétel: az átadott értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő eszköz könyv szerinti értékének elszámolása:

T 3. Technikai számla – K 1, 2, 3. Eszközök

ÉS a különbözet elszámolása:

T 3. Technikai számla – K 968. Egyéb bevételek

(ha a létesítő okirat szerinti érték > könyv szerinti érték)

VAGY

T 868. Egyéb ráfordítások – K 3. Technikai számla

(ha a létesítő okirat szerinti érték < könyv szerinti érték)

Megjegyzés: Ha az apport tárgya értékpapír vagy részesedés, akkor a különbözetet a pénzügyi műveletek bevételei, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.

3. A részesedés állományba vétele a cégbírósági bejegyzéskor.

T 17. Tartós részesedés – K 366. Egyéb követelések

Apportként átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Az alapításkor, illetve tőkeemeléskor nem pénzbeli betétként átvett részesedés, érték­papír bekerülési értékének a létesítő okiratban meghatározott összeg minősül.

1. Az apportként átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományba vétele a létesítő okiratban meghatározott értéken.

T 17/18/37. Tartós, forgatási célú részesedés, hitelviszonyt megtestesítő ép.

– K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség

2. Cégbírósági bejegyzéskor a teljes jegyzett tőke állományba vétele a jegyzett, de még be nem fizetett tőkével szemben.

T 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K 411. Jegyzett tőke

3. Rendező tételként a kötelezettség és a jegyzett, de még be nem fizetett tőke miatti követelés egymással szemben történő elszámolása. (A tétel elszámolását követően a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számla egyenlege mutatja az alapító tagokkal szemben fennálló követelést, azaz az alapító tagok tartozását.

T 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettség

– K 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt részesedés, értékpapír

Térítés nélküli átvétel, ajándékként, hagyatékként kapott részesedések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bekerülési értéke a megszerzés, állományba vétel időpontjában érvényes piaci érték.

A pénzügyi műveletek bevételei között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az értékpapírnak, részesedésnek minősülő eszközök bekerülési értékét (piaci értékét).

A passzív időbeli elhatárolások között kell halasztott bevételként kimutatni a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolt térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett értékpapírok, részesedések, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt értékpapírok, részesedések piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.

A térítés nélkül átvett részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt kimutatott halasztott bevételt a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.

Az elhatárolás feloldását tehát a részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésekor, illetve más jogcímen történő állománycsökkenése esetén kell elszámolni, valamint értékvesztés elszámolása esetén az arányos részt kell megszüntetni.

Megjegyzés:

A pénzügyi műveletek bevételein belül a térítés nélküli átvétel a következő sorokat érintően kell, hogy megjelenjen az éves beszámoló eredménykimutatásában:

• Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek között kell elszá­molni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, befektetett eszközök között kimutatott részesedések piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
• Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek árfolyamnyereségek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, befektetett eszközök között kimutatott értékpapírok, kölcsönök piaci – illetve jogszabály el­térő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
• Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni a térítés nélkül – visszaadási kötelezettség nélkül – átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét.
  

1. A térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott, többletként fellelt tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értékének állományba vétele pénzügyi műveletek bevételeként.

T 17/18/37. Tartós, forgatási célú részesedés, hitelviszonyt megtestesítő ép.

– K 972/973/979. Pénzügyi műveletek bevételei

2. A pénzügyi műveletek bevételének elhatárolása.

T 972/973/979. Pénzügyi műveletek bevételei – K 483. Halasztott bevétel

3. A halasztott bevétel teljes összegének feloldása a tulajdoni részesedést jelentő befektetés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományból történő kivezetésekor, illetve értékvesztés elszámolása esetén az azzal arányos összeg visszavezetése.

T 483. Halasztott bevétel – K 972/973/979. Pénzügyi műveletek bevételei

Állománycsökkenések

Részesedés értékesítése

A részesedés értékesítését az eredménykimutatásban nettó módon kell kimutatni, azaz az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetét kell az eredmény előjelétől függő­en a pénzügyi műveletek bevételei vagy a pénzügyi műveletek ráfordításai között kimutatni. Tehát ha az eladási ár meghaladja a könyv szerinti értéket, akkor a keletkező árfolyamnyereséget a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni, ellenkező esetben az árfolyamveszteség a pénzügyi műveletek ráfordításait növeli.

A részesedés értékesítése során keletkező árfolyamkülönbözet a következő sémával vezethető le:

Értékesített részesedés eladási ára

– értékesített részesedés könyv szerinti értéke

= Árfolyam-különbözet (+/–)

Értékesítéskor az értékesített részesedés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti árfolyamkülönbözet az eredménykimutatásban

Árfolyamnyereség esetén:

• a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetések esetében, mint „részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek”,
• a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések esetében, mint „pénzügyi műveletek egyéb bevételei” jelenik meg a pénzügyi műveletek bevételei között.

Árfolyamveszteség esetén:

• a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befek­te­­té­sek esetében, mint „részesedésekből származó ráfordítások, árfolyam­vesz­te­sé­gek”,
• a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések ese­tében, mint „pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai” jelenik meg a pénzügyi mű­­­veletek ráfordításai között.
  

1. A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír elszámolási technikai számlával szemben.

T 376. Értékpapír elszámolási számla – K 17/37. Részesedések

2. A részesedés eladási árának elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg.

T 38. Pénzeszközök – K 376. Értékpapír elszámolási számla

3. A részesedés eladási árának elszámolása halasztott fizetés esetén egyéb követelésként:

T 366. Egyéb követelések – K 376. Értékpapír elszámolási számla

4. Az értékesítés során keletkező árfolyamkülönbözet elszámolása:

a) Ha az eladási ár magasabb, mint a részesedés könyv szerinti értéke (bekerülési értéke), akkor a kettő különbözete árfolyamnyereségként a pénzügyi műveletek bevételeit növeli, növelve ezzel a vállalkozás eredményét.

T 376. Értékpapír elszámolási számla – K 972/975. Pénzügyi műveletek bevétele

b) Ha az eladási ár alacsonyabb, mint a részesedés könyv szerinti értéke (bekerülési értéke), akkor a kettő különbözete árfolyamveszteségként a pénzügyi műveletek ráfordításait növeli, csökkentve ezzel a vállalkozás eredményét.

T 871/875. Pénzügyi műveletek ráfordítása

– K 376. Értékpapír elszámolási számla

PÉLDA – Részesedés értékesítése

A „Részvényértékesítő” Kft. részvény értékesítésével kapcsolatosan a következő információkat ismeri:

• értékesített részvények könyv szerinti értéke 200 E Ft
• értékesített részvények eladási ára

a) eset 250 E Ft

b) eset 180 E Ft

Könyveljük a részvény értékesítés gazdasági eseményét, ha az értékesített részvényeket a vállalkozás

1. variáció befektetési célból vásárolta
2. variáció spekulációs célból vásárolta

1. variáció:

a) eset:

1. A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír elszámolási technikai számlával szemben

T 376. Értékpapír elszámolási számla – K 17. Tartós részesedések 200

2. A részesedés eladási árának elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg

T 38. Pénzeszközök – K 376. Értékpapír elszámolási számla 250

3. Az árfolyam nyereség elszámolása

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 972. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek 50

b) eset:

1. A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír elszámolási technikai számlával szemben

T 376. Értékpapír elszámolási számla – K 17. Tartós részesedések 200

2. A részesedés eladási árának elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg

T 38. Pénzeszközök – K 376. Értékpapír elszámolási számla 180

3. Az árfolyam veszteség elszámolása

T 871. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

– K 376. Értékpapír elszámolási számla 20

2. variáció:

a) eset:

A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír elszámolási technikai számlával szemben

T 376. Értékpapír elszámolási számla – K 37. Részesedések 200

A részesedés eladási árának elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg

T 38. Pénzeszközök – K 376. Értékpapír elszámolási számla 250

Az árfolyam nyereség elszámolása

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 975. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 50

b) eset:

A részesedés könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír elszámolási technikai számlával szemben.

T 376. Értékpapír elszámolási számla – K 37. Részesedések 200

A részesedés eladási árának elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg

T 38. Pénzeszközök – K 376. Értékpapír elszámolási számla 180

Az árfolyam veszteség elszámolása

T 875. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

– K 376. Értékpapír elszámolási számla 20

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítése, beváltása

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésének eredménykimutatásban való megjelenítése esetén ugyanúgy, mint a részesedéseknél sérül a bruttó elszámolás elve. Fontos! A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok értékesítésekor az el­adási árban elismert kamatot elkülönítetten kapott kamatként kell az eredménykimutatásban megjeleníteni.

Értékesítés

Eladási ár

– értékesített hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke

Eredményhatás

– eladási árban elismert kamat

Árfolyam-különbözet (+/–)

A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapírok értékesítésekor az eredménykimutatásban, és így a főkönyvi elszámolásban el kell különíteni az eladási árban felhalmozott kamatot és az árfolyam-különbözetet.

Beváltás

A beváltás során keletkező eredmény levezetésének sémája a következő:

A beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéke

– a beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke

Árfolyam-különbözet (+/–)

Az eladott, illetve beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal csökkentett – eladási ára, illetve beváltáskor a névértéke és könyv szerinti értéke közötti különbözete az eredménykimutatásban a következő módon jelenik meg:

Árfolyamnyereség esetén:

• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő érték­papírok esetében, mint „befektetett pénzügyi eszközökből származó bevé­telek, árfolyamnyereségek”,
• a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ese­té­ben, mint „pénzügyi műveletek egyéb bevételei” jelenik meg a pénzügyi műve­letek bevételei között.
• Árfolyamveszteség esetén:
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő érték­papírok esetében, mint „befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”,
• a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eseté­ben, mint „pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai” jelenik meg a pénzügyi mű­ve­letek ráfordítási között.

A kamatozó értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat megjelenése az eredménykimutatásban:

• a befektetett pénzügyi eszközök között megjelenő értékpapírok esetében, mint „befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek”,
• a forgóeszközök között megjelenő értékpapírok esetében, mint „egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek” jelenik meg a pénzügyi műveletek bevételei között.

Megjegyzés: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tőketörlesztése esetén keletkező árfolyam-különbözet az értékesítéskor keletkezett árfolyamkülönbözetekhez hasonlóan a pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között jelenik meg az eredménykimutatásban.

1. Az értékesített, beváltott értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése az értékpapír elszámolási technikai számlával szemben.

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 18/375. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

2. Az értékesített értékpapír eladási árának / a beváltott értékpapír névértékének elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg.

T 38. Pénzeszközök – K 376. Értékpapír elszámolási számla

3. Az értékesített értékpapír eladási árának elszámolása egyéb követelésként halasztott fizetés esetén.

T 366. Egyéb követelések – K 376. Értékpapír elszámolási számla

4. Az értékesített értékpapír eladási árában lévő kamat elszámolása.

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek

– K 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

5. Az értékesítés, beváltás során keletkező árfolyam-különbözet elszámolása:

a) árfolyamnyereség

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 973/975. Pénzügyi műveletek bevétele

b) árfolyamveszteség.

T 872/875. Pénzügyi műveletek ráfordítása

– K 376. Értékpapír elszámolási számla

PÉLDA – Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésére

A „KÖTVÉNY-Értékesítő” Zrt. az 1 000 E Ft névértékű, 1 100 E Ft könyv szerinti értékű tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírjait eladja tárgyév szeptember 1-én

eset: 120%-os árfolyamon,

eset: 112%-os árfolyamon.

Az értékpapír kamatozása évi 12%, a kamatfizetés évente április 1-én esedékes.

a) eset:

Eladási ár 1 000 × 1,2 = 1200

– Könyv szerinti érték 1100

= EREDMÉNYHATÁS 100

–Eladási árban lévő kamat 1 000 × 0,12 × 5/12 = 50

= Árfolyamnyereség 50

a) eset könyvelése:

1. Az értékesített értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése a nyilvántartásból

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 1100

2. Az eladási ár elszámolása:

T 384. Elszámolási betétszámla

– K 376. Értékpapír elszámolási számla 1 200

3. Az eladási árban lévő kamat:

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 50

4. Az árfolyamnyereség elszámolása:

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 50

b) eset:

Eladási ár 1 000 × 1,12 = 1120

– Könyv szerinti érték 1100

= EREDMÉNYHATÁS 20

– Eladási árban lévő kamat 1 000 × 0,12 × 5/12 = 50

= Árfolyamnyereség 50

b) eset könyvelése:

1. Az értékesített értékpapír könyv szerinti értékének kivezetése a nyilvántartásból

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 1 100

2. Az eladási ár elszámolása:

T 384. Elszámolási betétszámla

– K 376. Értékpapír elszámolási számla 1 120

3. Az eladási árban lévő kamat

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek 50

4. Az árfolyamveszteség elszámolása

T 872. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek

– K 376. Értékpapír elszámolási számla 30

PÉLDA – A hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beváltására

A „KÖTVÉNY-Beváltó” NyRt. egy a befektetett eszközök között nyilvántartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjának beváltása lejáratkor megtörtént. A névérték 1 000 E Ft. Könyv szerinti értéke 950 E Ft.

A beváltott értékpapír könyv szerinti értékének elszámolása

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 950

A kibocsátó által fizetett névérték beváltáskor

T 384. Elszámolási betétszámla

– K 376. Értékpapír elszámolási számla 1 000

A beváltáskor keletkező árfolyamnyereség elszámolása

T 376. Értékpapír elszámolási számla

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek 50

Speciális elhatárolás a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal kapcsolatban

A hitelviszonyt megtestesítő befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állományba vétele időbeli elhatárolást vonhat maga után, ha a bekerülési érték eltér a névértéktől.

névérték > bekerülési érték => nyereségjellegű különbözet

névérték < bekerülési érték => veszteségjellegű különbözet

Az értékpapír beszerzésének napjától a lejárat napjáig számított időre jutó különbözetből a mérleg fordulónapjáig időarányosan jutó összeget el lehet határolni. Nyereség jellegű különbözet esetén az aktív időbeli elhatárolások, míg veszteségjellegű különbözet esetén a passzív időbeli elhatárolások között kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival szemben.

Az adott évre elhatárolható különbözet a következő formula alapján is meghatározható:

Ö = K × T/ H

Ö: Tárgyévre elhatárolandó összeg

K: A bekerülési érték és a névérték különbözete

T: Tárgyidőszakban a cégnél eltöltött idő

H: A hátralévő futamidő (a bekerüléstől)

Az elhatárolt különbözet könyvviteli elszámolása

Nyereségjellegű különbözet elhatárolása:

T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

– K 977. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Veszteségjellegű különbözet elhatárolása:

T 877. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai – K 482. Költségek, ráfordítások PIE

A tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti – nyereségjellegű/veszteségjellegű – különbözet korábban időbelileg elhatárolt összegének megszüntetése a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel/egyéb ráfordításaival szemben történik. Az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni az értékpapír eladásakor, beváltásakor, illetve értékvesztés elszámolásakor a nyereségjellegű különbözet arányos részét.

PÉLDA – Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok speciális elhatárolása

A „ELHATÁROLÓ” Kft. 1 000 E Ft névértékű kamatozó értékpapírt vásárolt befektetési céllal december 1-én 120% – os árfolyamon,

Éves kamata 12%, kamatfizetés évente február 1-én. A kötvény kibocsátására a tárgyévet megelőző év február 1-én került sor. Az értékpapír teljes futamideje 3 év a kibocsátástól számítva.

A bekerülési érték meghatározása:

Vételár: 1 000 × 1,2 = 1 200 E Ft

Vételárban lévő kamat összege: 1 000 E Ft × 0,12 × 10/12 = 100 E Ft

Bekerülési érték: 1 200 E Ft – 100 E Ft = 1 100 E Ft

Névérték: 1 000 E Ft

Bekerülési érték: 1 100 E Ft

Veszteség jellegű különbözet: –100 E Ft

A beszerzéstől a lejáratig hátralévő futamidő: 14 hónap

Tárgyévi elhatárolás (1 hó): 100 E Ft × 1 hó / 14 hó = 7,14 E Ft

Következő évi elhatárolás (12 hó): 100 E Ft × 12 hó / 14 hó = 85,72 E Ft

A beváltás évére arányosan jutó veszteség összege

(1hó): 100 E Ft × 1 hó / 14 hó = 7,14 E Ft

A beszerzéstől hátralévő futamidő arányában megosztott veszteség: 100,00 E Ft

Részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír apportként történő átadása

A pénzügyi műveletek bevételein és ráfordításain belül a részesedések, értékpapírok apportként történő átadása a következő sorokat érintően kell, hogy megjelenjen az éves beszámoló eredménykimutatásában:

• Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek között kell kimutatni a gaz­dasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a külön­bözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.
• Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell kimu­tatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a külön­bözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb.
• Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.
• Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több.
• Pénzügyi műveletek egyéb bevételei kell kimutatni a gazdasági társaság tulaj­donosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimu­tatott részesedés, értékpapír nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.
• Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több.
  

1. Létesítő okirat szerinti érték elszámolása

T 366. Egyéb követelések – K 3. Technikai számla

2. Könyv szerinti érték kivezetése

T 3. Technikai számla – K 17/18/37. Értékpapírok

3. „Különbözet” elszámolása

a) (ha a létesítő okirat szerinti érték > könyv szerinti érték)

T 3. Technikai számla – K 972/973/979. Pénzügyi műveletek bevételei

VAGY

a) (ha a létesítő okirat szerinti érték < könyv szerinti érték)

T 871/872/879. Pénzügyi műveletek ráfordításai – K 3. Technikai számla

4. Részesedés állományba vétele cégbírósági végzés alapján

T 17. Tartós részesedések – K 366. Egyéb követelések

Térítés nélküli átadás

A pénzügyi műveletek ráfordításain belül a térítés nélküli átadás a következő sorokat érintően kell, hogy megjelenjen az éves beszámoló eredménykimutatásában:

Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell kimutatni a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét.

Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között kell elszámolni a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értékét.

Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a térítés nélkül átadott, a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok nyilvántartás szerinti értékét.

T 871/872/879. Pénzügyi műveletek ráfordításai

– K 17. Tartós részesedések

– K 37. Forgatási célú részesedések

– K 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

– K 375. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír

Átsorolások

A részesedés, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eredeti minősítésének megfelelő besorolás változása esetén szükséges végrehajtani az átsorolást, ami történhet,

• a befektetés céljának megváltozása miatt (forgatási célúból tartós befektetési célúvá, illetve fordítva); ezen kívül
• a részesedési viszony változása miatt (a részesedési viszony nagyságrendjétől függően a kapcsolt vállalkozás részesedései, illetve az egyéb részesedések között) is szükséges lehet az átsorolás.

Abban az esetben, ha a vállalkozás a forgóeszközök közé sorolt egy részesedést, de később, mivel változtak a körülmények, mégsem akarja eladni, akkor ezt a részesedést át kell sorolnia befektetett pénzügyi eszközök közé. A korábban elszámolt és nyilvántartott értékvesztést is át kell vezetni a bekerülési érték átvezetésével egyidejűleg.

Visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek

Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett) tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések. A visszavásárolt tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések között kell kimutatni a vállalkozó által ellenérték (visszaváltási érték) fejében megszerzett visszaváltható részvényeket is a megszerzéstől az alaptőke kötelező leszállításának cégbírósági bejegyzéséig.

A saját üzletrész megszerzésének feltételei a Ptk. szerint:

• a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással a taggyűlés hatá­rozata alapján szerezheti meg.
• a társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejé­ben, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna.
• a társaság azokat az üzletrészeket szerezheti meg, amelyek esetén a törzsbetétet teljes mértékben szolgáltatták.
• a társaság saját üzletrészeinek alapjául szolgáló törzsbetétek összege nem halad­hatja meg a törzstőke ötven százalékát.
• semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely a saját üzletrész meg­szerzésének feltételeire a Ptk-ban meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.

A saját üzletrész alapján gyakorolható jogok:

• A társaság saját üzletrésze alapján tagsági jogokat nem gyakorolhat, ezen üz­letrészt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
• A társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. A saját üzletrészre eső osz­talékot az osztalékra jogosult tagok között törzsbetéteik arányában kell felosztani.
• A társaság által ellenérték fejében megszerzett üzletrészt a vásárlástól számított egy éven belül a társaság köteles elidegeníteni, a tagoknak törzsbetéteik arányában térítés nélkül átadni vagy a törzstőke-leszállítás szabályainak alkalmazásával bevonni.
• Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely a saját üzletrésszel gyakorolható jogokra vonatkozóan a Ptk-ban meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.

Az üzletrész bevonása a legfőbb szerv döntése, amelynek következtében az üzletrészben foglalt tagsági jogok és kötelezettségek összessége, és az üzletrész jogosultjának tagsági viszonya megszűnik. Üzletrész bevonása esetén az üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani.

Az üzletrész értékesítése

Ha a tagot a bíróság kizárja a társaságból, vagy a tag tagsági viszonya a vagyoni hozzá­járulás vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása miatt szűnt meg, a volt tag üz­let­­­részét értékesíteni kell. Az értékesítés feltételeiről és módjáról a volt tagnak és a tár­­saságnak a tagsági viszony megszűnésétől számított tizenöt napon belül kell megállapodnia. A megállapodásban meg kell határozni az értékesítés határidejét, ami nem lehet hosszabb három hónapnál, továbbá a minimális eladási árat, amelynek el kell érnie a volt tag által nem teljesített vagyoni hozzájárulás vagy pótbefizetés összegét. Ha a határidőn belül nem jön létre megállapodás, vagy a megállapodás szerinti határidőben nem történik meg az értékesítés, az üzletrészt a társaság a megállapodásra vagy az értékesítésre nyitva álló határidő lejártát követő negyvenöt napon belül nyilvános árverésen köteles értékesíteni. A társaság jogosult az értékesítés lebonyolítása érdekében az értékesítéshez szükséges intézkedések és nyilatkozatok megtételére.

Saját részvény

• A részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket. A saját részvények mértékének megállapításánál a részvénytársaság tulajdonaként kell figyelembe venni a részvénytársaság többségi befolyása alatt álló jogi személy – ideértve a külföldi székhellyel rendelkező, a rá irányadó jog szerint korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak minősülő gazdasági társaság – tulajdonában álló rész­vényeket is. A részvénytársaság tulajdonában álló részvényként kell figye­lembe venni azokat a részvényeket is, amelyeket tulajdonosuk a részvény­társaság javára szerzett meg vagy tart magánál, továbbá azokat a saját részvényeket, amelyeket a rész­vénytársaság követelés biztosítékául fogad el. E rendelkezéseket nem kell alkalmazni a bankok és más hitelintézetek üzletmenete során végrehajtott ügyleteire.
• A részvénytársaság az alapítás vagy az alaptőke felemelése során nem szerezheti meg saját részvényeit.
• Tilos azoknak a részvényeknek saját részvényként történő megszerzése, amelyek névértékének, illetve kibocsátási értékének teljes befizetése vagy rendelkezésre bocsátása nem történt meg.
• A részvénytársaság saját részvényeit ellenérték fejében akkor szerezheti meg, ha az osztalékfizetés feltételei fennállnak. A saját részvények ellenértékét a társaság az osztalékként kifizethető vagyon terhére fizetheti ki.

Döntéshozatal a saját részvény megszerzéséről

A saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés – a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhes megszerzés esetén az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének meghatározása mellett – előze­tesen felhatalmazza az igazgatóságot a saját részvény megszerzésére. A felhatalmazás tizennyolc hónapos időtartamra szól.

Nincs szükség a közgyűlés által adott előzetes felhatalmazásra, ha a részvények meg­szerzésére a részvénytársaságot közvetlenül fenyegető súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek felvásárlására irányuló nyilvános vételi ajánlattétel esetén. Nincs szükség a saját részvények megszerzéséhez a közgyűlés által adott előzetes fel­­ha­talmazásra, ha a részvénytársaság a részvényeket a részvénytársaságot megillető kö­ve­telés kiegyenlítését célzó bírósági eljárás keretében vagy átalakulás során szerzi meg.

Az igazgatóság a soron következő közgyűlésen köteles tájékoztatást adni a saját részvények megszerzésének indokáról és jellegéről, a megszerzett részvények számáról, össznévértékéről, valamint e részvényeknek a részvénytársaság alaptőkéjéhez viszonyított arányáról és a kifizetett ellenértékről.

A jogsértéssel megszerzett saját részvény

Ha a részvénytársaság saját részvényének megszerzése során jogszabályba ütköző módon járt el, köteles az így szerzett saját részvényt, vagy ha ezek mennyisége nem állapítható meg, akkor valamennyi saját részvényét a megszerzéstől számított egy éven belül elidegeníteni, vagy az alaptőke leszállításával bevonni.

A részvénytársaság a saját részvénnyel részvényesi jogokat nem gyakorolhat. A köz­gyűlés határozatképességének megállapításánál, valamint a jegyzési (átvételi) elsőbbségi jog gyakorlásánál a saját részvényt figyelmen kívül kell hagyni. A saját részvényre eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedésként kell – részvényeik névértékének arányában – számításba venni.

Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely a saját részvény megszerzésének feltételeire vagy a saját részvénnyel gyakorolható jogokra vonatkozóan a Ptk-ban meghatározott szabályoknál a társaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.

Visszavásárolható tulajdonosi részesedés megszerzésének feltétele a Sztv. alapján

A visszavásárlásra az adózott eredmény és a szabad eredménytartalék fedezetet kell, hogy biztosítson úgy, hogy a lekötött tartalékkal, a pozitív értékelési tartalékkal, továbbá a saját részesedések VISSZAVÁSÁRLÁSI ÉRTÉKÉVEL csökkentett saját tőke ne csökkenjen a jegyzett tőke összege alá.

Információ forrása:

Közbenső mérleg, illetve az előző évi beszámoló, amely a fordulónaptól hat hónapig vehető figyelembe.

Specialitások:

• Visszavásárolni csak jegyzett tőkén felüli vagyoni fedezet mellett lehet.
• A visszavásárlási érték osztalékfizetési korlátnak minősül, ezért az ennek megfelelő összeget az eredménytartalékból a lekötött tartalékba kell helyezni

T 413. Eredménytartalék – K 414. Lekötött tartalék

Az osztalékfizetési korlát megszűnésekor (visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek értékesítése, bevonása során) a lekötött tartalékot vissza kell vezetni eredménytartalékba

T 414. Lekötött tartalék – K 413. Eredménytartalék

• Vagy újra értékesítésre kerül, vagy a jegyzett tőke leszállítása mellett be kell vonni a Ptk.-ban meghatározottak figyelembevételével.
• Szavazati jogot nem biztosítanak.

Fontos! A visszavásárolt saját részvények, saját üzletrészek értékesítésének könyvviteli elszámolása a forgatási célú részesedések értékesítésének analógiájára történik.

Saját részvények, saját üzletrészek bevonása

A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén, azok névértékének megfelelő összeggel a jegyzett tőkét kell csökkenteni, a névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel – előjelének megfelelően – az eredménytartalékot kell módosítani a jegyzett tőke módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával.

Saját részvények, saját üzletrészek bevonásának könyvviteli elszámolása

A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén a névérték elszámolása jegyzett tőke csökkenéseként

T 411. Jegyzett tőke – K 374. Saját részvények, saját üzletrészek

A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész, a visszaváltható részvény bevonása esetén a névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözet elszámolása

Ha a névérték > saját részvény, saját üzletrész könyv szerinti értéke:

T 374. Saját részvények, saját üzletrészek – K 413. Eredménytartalék

Ha a névérték < saját részvény, saját üzletrész könyv szerinti értéke:

T 413. Eredménytartalék – K 374. Saját részvények, saját üzletrészek

Kapcsolódó tétel a lekötött tartalék feloldása

T 414. Lekötött tartalék – K 413. Eredménytartalék

Példa (visszavásárolható tulajdonosi részesedés maximuma)

Saját tőke az előző évi beszámoló alapján (adatok EFt-ban)

Jegyzett tőke 16 000

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke 2 000

Tőketartalék 400

Eredménytartalék - 2 000

Lekötött tartalék 12 200

Értékelési tartalék 10 000

Adózott eredmény 4 800

A vállalkozás 120 %-os árfolyamon visszavásárolja a számviteli törvény által megengedett maximális mennyiségű saját részvényét. Mivel a visszavásárlás az előző évi beszámoló fordulónapját követő hat hónapon belül történt a visszavásárlási feltételek számítása az előző évi beszámoló alapján történik!

Megoldás

A visszavásárlás forrásának meghatározása:

Adózott eredmény 4800

Eredménytartalék - 2000

Visszavásárlás forrása 2800

A visszavásárlási érték felső határának számítása a korrigált saját tőke alapján:

Jegyzett tőke 16 000

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke -2 000

Tőketartalék 400

Eredménytartalék - 2 000

Lekötött tartalék 12 200

Értékelési tartalék 10 000

Adózott eredmény 4 800

Saját tőke 39 400

– Lekötött tartalék 12 200

– Értékelési tartalék 10 000

= Korrigált saját tőke 17 200

– Jegyzett tőke 16 000

= Visszavásárlási érték felső határa 1 200

Visszavásárlás forrása 2800

Visszavásárlási érték felső határa 1200

1200 < 2800

Visszavásárlási érték maximuma: 1200

Visszavásárolható saját részvény névértékének maximuma 120%-os visszavásárlási árfolyamérték mellett: 1200 / 1,2 = 1000

Ptk. szerint a jegyzett tőke maximum 25%-a vásárolható vissza: 16 000 × 0,25 = 4 000

Így maximum az 1000 EFt névértékű részvény 1200 EFt-ért visszavásárolható, mert így a vállalkozás eleget tesz mind az Szt., mind pedig a Ptk. előírásainak.

A tulajdoni részesedést jelentő befektetések hozamának kapott (osztalék) elszámolása

Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredmény felosztásáról szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a MÉRLEGFORDULÓNAPIG ismertté vált.

Abban az esetben, ha a társaság fordulónapjáig a járó osztalék összege ismertté válik, akkor azt az egyéb követelések között kell elszámolni a tárgyév eredménye javára, a taggyűlési/közgyűlési határozat alapján. Ha a társaság mérlegkészítésének időpontjáig a járó osztalék összege nem válik ismertté, hanem csak azt követően, akkor annak elszámolása a tárgyévet követő évben válik esedékessé, annak eredményét növelve.

Kapott (járó) osztalékkal kapcsolatos könyvviteli elszámolások

A járó osztalék, részesedés, kamatozó részvények után járó kamat elszámolása a tárgyévben, amennyiben az a fordulónapig ismertté vált

T 366. Egyéb követelések – K 971. Kapott (járó) osztalék, részesedés

A kapott, pénzügyileg teljesített osztalék, részesedés, kamatozó részvények után járó kamat elszámolása

T 384. Elszámolási betétszámla – K 971. Kapott (járó) osztalék, részesedés

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamának elszámolása

A „Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek” eredménykimutatás soron kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét.

Az „Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek” között kell kimutatni a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét. Az összemérés és az időbeli elhatárolás elve alapján ezen kamatbevételeket azon időszak eredménye javára kell elszámolni, amely időszakot azok ténylegesen érintik. Ennek megfelelően a tárgyévre időarányosan járó kamatokat a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok előre meghatáro­zott kamatfizetési feltételei szerint lehet számszerűsíteni és időbeli elhatárolásként elszámolni. A bizonylat ebben az esetben a kamat időarányos részének számításait alá­támasztó dokumentáció lesz. A pénzügyileg realizált kamatot a kamatfizetéssel egyidejűleg kell kamatbevételként elszámolni a bankszámlakivonat alapján.

A kapott (járó) kamatokkal kapcsolatos főkönyvi elszámolások

A tárgyévre időarányosan járó kamatok elhatárolása a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után:

T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek

VAGY

– K 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

A tárgyévet követő évben az időbeli elhatárolás feloldása a nyitást követően, vagy a kamat pénzügyi realizálásával egyidejűleg:

T 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek

VAGY

T 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

– K 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

A pénzügyileg realizált kapott kamat elszámolása a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után:

T 384. Elszámolási betétszámla

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek

VAGY

– K 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

A szerződés szerint a tárgyévben esedékes kamat elszámolása a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után:

T 368. Egyéb követelések

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek

VAGY

– K 974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Diszkont értékpapírokkal kapcsolatos speciális elszámolások

Aktív időbeli elhatárolásként kell a mérlegben kimutatni a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont – hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott – értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki. A diszkont értékpapír névértéke és vételára közötti különbözetből az adott évre időarányosan jutó összeg elhatárolása:

T 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek

– K 974 Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek

Diszkont értékpapírok értékesítése, beváltása

1. Értékesítés:

Diszkont értékpapír eladási ára

– értékesítésig időarányosan az aktív időbeli elhatárolások között nyilvántartott, elszámolt kamat

– eladott diszkont értékpapír könyv szerinti értéke

= Árfolyam-különbözet (előjelétől függően pénzügyi műveletek bevételei, vagy pénzügyi műveletek ráfordításai

2. Beváltás:

Diszkont értékpapír névértéke

– beváltásig időarányosan az aktív időbeli elhatárolások között nyilvántartott, elszámolt kamat

– beváltott diszkont értékpapír könyv szerinti értéke

= Árfolyam-különbözet (előjelétől függően pénzügyi műveletek bevételei, vagy pénzügyi műveletek ráfordításai)

Az eladott, beváltott diszkont értékpapír – értékesítésig, illetve beváltásig időarányo­san az aktív időbeli elhatárolások között nyilvántartott, elszámolt kamattal csökkentett – eladási ára, illetve beváltáskor a névértéke és könyv szerinti értéke közötti – különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor a következőképpen kell elszámolni:

Árfolyamnyereség esetén:

• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál, mint „Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek”,
• a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál a „Pénzügyi műveletek egyéb bevételei” jelenik meg a pénzügyi művelet bevételei között.
• Árfolyamveszteség esetén:
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál „Befek­tetett pénzügyi eszközökből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek”,
• a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál, mint „Pénzügyi mű­veletek egyéb ráfordításai” jelenik meg a pénzügyi művelet bevételei között.

PÉLDA – Kibocsátáskor vásárolt diszkont értékpapírok elszámolására

Egy vállalkozás diszkont értékpapírt vásárolt kibocsátáskor, melynek névértéke 1 000 E Ft, kibocsátási értéke 760 E Ft. Az értékpapír kibocsátásának időpontja tárgyév október 1., futamideje 20 hónap.

Beszerzés éve:

Kifizetett vételár elszámolása

T 183. Tartós diszkont értékpapírok – K 384. Elszámolási betét 760

Tárgyév időarányos „kamat” összegének elhatárolása

(okt. 1– dec. 31) (1 000 – 760) / 20 hó × 3 hó

T 391. Bevételek AIE

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek 36

Tárgyévet követő év:

Tárgyév időarányos „kamat” összegének elhatárolása

(jan. 1– dec. 31) (1 000 – 760) / 20 hó × 12 hó

T 391. Bevételek AIE

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnye­reségek 144

Tárgyévet követő második év (beváltás éve):

Az éves időarányos „kamat” összegének elhatárolása

(jan. 1–máj. 31) (1 000 – 760) / 10 hó × 7 hó

T 391. Bevételek AIE

– K 973. Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek 60

Beváltáskor befolyt összeg elszámolása

T 384. Elszámolási betétszámla – K 376. Értékpapír elszámolási számla 1 000

Beváltáskor a könyv szerinti érték elszámolása

T 376. Értékpapír elszámolási számla – K 183. Tartós diszkont értékpapírok 760

Beváltáskor az elhatárolt „kamatok” felszabadítása

T 376. Értékpapír elszámolási számla – K 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 240

PÉLDA

Diszkont értékpapír értékesítése során keletkező árfolyam-különbözet megállapítására

A vállalkozás tárgyév november 1-én 8 800 E Ft-ért diszkont értékpapírt vásárolt, melynek névértéke 10 000 E Ft, futamideje 12 hónap. A vállalkozás a következő év június 1-én eladja az értékpapírt, az eladási ár:

a) eset: 9 600 E Ft

b) eset: 9 400 E Ft

Megnevezés	a) eset	b) eset
Eladási ár	9 600	9 400
A névérték és a vételár különbözetéből az előző időszak(ok)ra és a tárgyévre időarányosan járó kamat [(10 000 – 8 800) / 12 hó] × 7 hó = 700 E Ft	700	700
Vételár	8 800	8 800
Árfolyam-különbözet	+100	–100

Értékpapírok állományváltozását kiváltó gazdasági események eredménykimutatás kapcsolata

Gazdasági esemény	Érintett eredménykimutatás sor
Értékpapír értékesítés (árfolyamnyereség)	Pénzügyi műveletek bevételei
Értékpapír értékesítés (árfolyamveszteség)	Pénzügyi műveletek ráfordításai
Részesedések után kapott, járó osztalék×	Pénzügyi műveletek bevételei
Kötvények után kapott, járó kamat	Pénzügyi műveletek bevételei
Opciós díj, ha nem kerül aktiválásra	Pénzügyi műveletek ráfordításai
Bizományosi díj, ha nem kerül aktiválásra	Egyéb szolgáltatások értékei
Értékpapír értékvesztése	Pénzügyi műveletek ráfordításai
Értékpapír értékvesztés visszaírása	Pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tétel
APPORTBA átadott részesedések, értékpapírok létesítő okiratban meghatározott értéke és könyv szerinti értéke közti különbözet	Pénzügyi műveletek bevételei (ha a létesítő okirat szerinti érték > könyv szerinti érték) Pénzügyi műveletek ráfordításai (ha a létesítő okirat szerinti érték < könyv szerinti érték)
Térítés nélküli átadáskor a könyv szerinti érték	Pénzügyi műveletek ráfordításai
Térítés nélküli átvételkor a piaci érték	Pénzügyi műveletek bevételei

Fontos! A járó osztalék akkor mutatható ki a tárgyévre, ha a fordulónapig ismertté válik.

2. A származékos ügyletek

2.1 Az értékpapírügyletekről általában

Az értékpapír ügyletek csoportosítása

A teljesítés alapján ezek az ügyletek lehetnek leszállításos és elszámolási ügy­letek, illetve megkülönböztetünk fedezeti és nem fedezeti célú ügyleteket is.

Tekintettel arra, hogy ezen ügyletek bonyolódhatnak tőzsdén és azon kívül is, nézzük meg, hogy miként definiálja a tőkepiaci törvény a tőzsdét.

Tőzsde a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő gazdálkodó szervezet.

A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedő a tőzsdén – a tőzsdei szabályzat által lehetővé tett körben és módon – tőzsdei termékre vonatkozóan köt. A tőzsdei ügylet azonnali, határidős és opciós ügylet és ezek kombinációja lehet. A tőzsdei ügylet érvényességéhez a tőzsdei ügylet adatainak a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon történő rögzítése, ezenfelül központi értéktár, illetve központi szerződő fél által történő nyilvántartásba vétele és visszaigazolása is szükséges.

A KELER Központi Értéktár Zrt. (KELER Zrt.) a magyarországi pénz- és tőkepiaci infrastruktúra működésének kulcsfontosságú intézménye, amely a Budapesti Értéktőzsdével kötött együttműködés értelmében a tőzsdei forgalom elszámolását, valamint a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolást végzi.

Az értéktőzsdén kereskednek:

• tőzsdére bevezetett értékpapírokkal,
  • az az értékpapír, amely a tőzsdei értékpapírlistán szerepel
• tőzsdei termékekkel
  • a tőzsdei szabályzat által meghatározott és tőzsdei kereskedésre alkalmas származék (devizaárfolyam, betét- és hitelkamatláb, index stb.)
• a tőzsdei ügyletek megkötésének nem akadálya, ha az ügylet tárgya nincs az eladó tulajdonában

Származtatott (derivatív) ügylet (2001. évi CXX. tv. a tőkepiacról 5.§ (1) 117.): olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi.

Származékos ügylet a számviteli törvény szerint az

olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek

a) teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,

b) értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára, devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex, illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében válto­zik, feltéve, hogy egy nem pénzügyi változó esetében a változó egyik szer­ződő félre sem jellemző,

c) a keletkezéskor nem, vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződések­hez) viszonyítva,

d) pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben) kerül sor.

Származékos ügyletnek minősül a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával történhet. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó leszállítási ügylet is.

Nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő átvétele vagy átadása, és amely várhatóan az ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor.

Származékos ügyletek értékelése

Történhet:

• Belső értéken
• Valós értéken

Belső érték: az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének), valamint a kötési áron számított értékének a különbözete.

Kamat swap ügylet esetén belső érték az aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alap­ján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet.

A belső érték figyelmen kívül hagyja az úgynevezett időértéket.

Számítható:

• A mögöttes fordulónapi spot ára, árfolyama és a szerződéses ár,
• A mögöttes fordulónapi határidős ára, árfolyama és a szerződéses ár külön­bö­ze­te­ként.

A belső érték meghatározásához alkalmazott árfolyamot, árat a számviteli politikában rögzíteni kell.

Valós érték: az az összeg, amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható), vagy egy kötelezettség rendezhető megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között, a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében.

Valós érték a piaci megítélésről rendelkezésre álló információk alapján lehet:

a) a piaci érték, amely

aa) a tőzsdén jegyzett árfolyam, ha a pénzügyi instrumentum a tőzsdén forgalmazott és van tőzsdén jegyzett ára, árfolyama,

ab) a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha a pénzügyi instrumentumnak nincs tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, de tőzsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelően tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés időpontjában megfelelően jellemzi,

ac) az előzőek hiányában a pénzügyi instrumentum összetevőinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számított piaci érték),

b) az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték.

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig.

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet zárásáig.

Származékos ügylet zárása

A származékos ügylet lejárata, eladása, lehívása, a származékos ügyletből eredő kockázati pozíció megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló ellenügylet zárásként dokumentált kötése vagy a származékos ügylet lejárat előtti megszüntetése.

A származékos leszállítási ügyletek zárásakor az ügyletet az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni. A származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközöket a bekerülés (beszerzés) napján valós értékre kell átértékelni az eszköz besorolásától függetlenül, minden esetben a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.

Az értékesítés nettó árbevételét módosító (növelő vagy csökkentő) tételként kell elszámolni a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az ügyletnek a zárás napján érvényes valós értékét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.

A pénzügyi műveletek egyéb bevételei, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni, ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében a 72. § (5) bekezdése szerint elszámolt, a nem pénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét).

Amennyiben a piaci ár a kisebb, a különbözet nyereség, ellenkező esetben pedig veszteség.

A származékos ügyleteket a számviteli törvény előírásai szerint a 0. számlaosztályban is nyomon kell követni.

A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott üzleti év adózott eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 0. számlaosztályban a mérlegen kívüli tételeket is ki kell mutatni.

Ilyenek a függő kötelezettségek, a biztos (jövőbeni) kötelezettségek, külön kiemelve a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős részének szerződés szerinti értékét mindaddig, amíg a kötelezettség, az ügylet teljesítése (lezárása) meg nem történt, szerződés szerint le nem járt, továbbá a határidős, az opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló követelések.

Példa

Nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügylet adatai:

Tárgya: áru eladás, határidős leszállítási tőzsdei ügylet keretében

Kötés időpontja: Tárgyév január 10.

Lejárata: Tárgyév március 20.

Kötési érték: 1000

Zárás napján érvényes valós érték:

a) eset: 1200

b) eset: 900

Az egyszerűsítés kedvéért az alapletét és a 0. számlaosztályban való könyveléstől eltekintünk.

Csak az ügylet zárásával kapcsolatos eseményeket könyveljük!

Határidős leszállítási tőzsdei ügylet keretében áru eladás

Az ügylet zárásakor az áru eladása kötési árfolyamon.

T 311. Vevők/384. Elszámolási betétszámla – K 911. Árbevétel 1000

Átértékelés valós értékre:

a) eset: 1000 – 1200 = -200

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 911. Értékesítés nettó árbevétele 200

b) eset: 1000 – 900 = 100

T 911. Értékesítés nettó árbevétele

– K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 100

Készletcsökkenés:

T 814. ELÁBÉ – 261. Áruk X

Határidős leszállítási tőzsdei ügylet keretében áru vásárlása

Az ügylet zárásakor az áru vásárlása kötési árfolyamon.

T 261. Áruk – K 454. Szállítók/384. Elszámolási betétszámla 1000

Átértékelés valós értékre:

a) eset: 1200 – 1000 = 200

T 261. Áruk – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 200

b) eset: 900 – 1000 = -100

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 261. Áruk 100

2.2 Azonnali (prompt) ügylet

A tőkepiaci törvény szerint azonnali ügyletnek minősül, ha a tőzsdei ügyletben az ügylet tárgyának tényleges átadására anélkül vállalnak kötelezettséget, hogy a teljesítés módját és idejét meghatározták volna, a kötelezettséget a tőzsdei szabályzatban meghatározott módon és időben kell teljesíteni.

• Az eladó az ügylet tárgyát képező terméket szállítja, a vevő fizet.
• Árutőzsdei azonnali ügylet
• Értéktőzsdei azonnali ügylet
• Tőzsdén kívüli azonnali ügylet

Tőzsdén kívüli azonnali ügylet a számviteli törvény szerint:

Az ügyletkötést követő legfeljebb 8 munkanapon belül, devizaügylet esetén 2 munkanapon belül teljesített, értékpapír adásvételi, illetve csereügylet.

Devizák átváltásánál a kialakult gyakorlat szerint az üzletkötést követő 2. munkanapon rendelkeznek a felek az általuk vásárolt devizával. Ez a spot átváltás.

2.3 Határidős ügyletek

A tőkepiaci törvény értelmében határidős ügylet az az ügylet, amelyben a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a tőzsdei ügyletben vállalt kötelezettségeiket a tőzsdei szabályzat által meghatározott későbbi időpontban teljesítik.

• A határidős ügylet teljesítése történhet:
  • az ügylet tárgyának tényleges átadásával,
  • közraktári jeggyel történő teljesítéssel,
  • illetve számlapénzben történő teljesítéssel.
• A teljesítésre vonatkozó szabályok a szerződés tárgyának tényleges átadásával történő teljesítését korlátozhatják vagy kizárhatják.

Azaz a szerződő felek kötelezettséget vállalnak

• egy adott termék meghatározott mennyiségének,
• előre meghatározott áron/árfolyamon,
• előre meghatározott későbbi időpontban,
• meghatározott helyen történő adásvételére, szállítására.

Határidős ügyletek csoportosítása

• Kötés helye szerint:
  • tőzsdei,
  • tőzsdén kívüli
• Célja szerint:
  • Fedezeti-
  • Nem fedezeti (spekulációs) célú
• Az ügylet zárásakor alkalmazott eljárás szerint:
  • Leszállítási ügylet
  • Elszámolási ügylet

Tőzsdei határidős ügylet a számviteli törvény szerint:

A tőzsdei elszámolóház által előírt pénzügyi feltételek biztosítása és a tőzsde által meghatározott teljesítési feltételek mellett jön létre azzal, hogy a szerződést a tőzsdei elszámolóház nyilvántartásba veszi és visszaigazolja. Az így létrejött ügyletért mindkét féllel szemben a tőzsdei elszámolóház köteles szerződésszerűen helytállni.

Tőzsdén kívüli határidős ügylet: valamely áru, pénzügyi instrumentum szerződésben előre meghatározott áron (kötési ár), árfolyamon és mennyiségben egy a szerződésben rögzített későbbi időpontban (lejáratkor, amely a tőzsdén kívüli azonnali ügyletre meghatározott időszakot meghaladja) tőzsdén kívül történő adásvétele.

Elszámolással teljesülő ügylet: az ügylet végén csak az árkülönbözetet rendezik a felek egymás között, az ügylet tárgyát képező eszköz nem kerül átadásra, átvételre.

Abban az esetben, ha

• tőzsdei elszámoló ár (tőzsdén kívüli piaci ár) > kötési ár, akkor az eladó fizet a vevőnek
• tőzsdei elszámoló ár (tőzsdén kívüli piaci ár) < kötési ár, akkor a vevő fizet az eladónak

Elszámoló ár: a tőzsde által a határidős ügyletek tárgyát képező tőzsdetermékre kereskedési naponként megállapított és kihirdetett árfolyam (piaci érték), amely a befektetési szolgáltató napi árfolyamalakulásból adódó pénzügyi kötelezettségei és követelései kiszámításának alapjául szolgál

Leszállítási ügylet: az ügylet végén az ügylet tárgya ténylegesen átadásra kerül.

Az ügylet elszámolása alapvetően megegyezik az elszámolási ügylettel, de

• Az ügylet zárásakor az eladó az értékesítést számlázza, a vevő készletre veszi.
• Az ügylet eredménye:
  • Vevőnél: Származékos ügylet esetén: nyereség, vagy veszteség (kötési érték és a valós érték közti különbözet)
  • Eladónál: nyereség, vagy veszteség.

Esetei:

• az ügylet nyitásakor nem rendelkezik az ügylet tárgyát képező eszközzel (áru, értékpapír, deviza) és azt az ügylet zárásakor szerzi be, így a napi va­lós érték (az eszközért ténylegesen fizetett összeg) és a kötési ár közti kü­lönbözet adja az eredményhatást,
• az ügylet nyitásakor rendelkezett az ügylet tárgyával, az eredeti bekerülési érték és a kötési ár közti különbözet adja az eredményhatást.

A határidős ügylet kötelezettséget jelent arra, hogy az ügyletet az előre megállapított feltételekkel teljesítsék.

• Vonatkozhat:
• Mezőgazdasági termékekre,
• Fémekre, ásványokra
• Devizára,
• Pénzügyi határidős termékekre (fix kamatozású értékpapírok, tőzsdei indexek)

Példa

A vállalkozás határidős ügyletet kötött tárgyév szeptember 10-én 10 db részvényre október 25-i határidővel. A részvény névértéke 100 E Ft/db.

• Kötési árfolyam 95%
• Árfolyam október 25-én 99%
• Alapletét 20%

Tételezzük fel, hogy a vállalkozás nem él a valós értéken történő értékelés lehető­sé­gével és az ügylet nem minősül fedezeti ügyletnek. Ez egy normál származékos ügylet!

Feladat:

Könyveljük a gazdasági eseményeket a következő variációk szerint:

a) Határidős elszámolási vételi ügylet

b) Határidős elszámolási eladási ügylet

c) Határidős leszállítási vételi ügylet

d) Határidős leszállítási eladási ügylet (Az eladó az ügylet nyitásakor nem rendelkezett a részvényekkel, azokat lejáratkor vásárolta meg.)

Variáció a)

Határidős elszámolási vételi ügylet

Alapletét átutalása: 10 db × 100 E Ft/db × 95% × 20% = 190

T 368. Egyéb követelések – K 384. Elszámolási betétszámla 190

Jövőbeni kötelezettség elszámolása kötési árfolyamon: 10 × 95 E Ft/db

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla – K 0. Jövőbeni kötelezettség 950

Jövőbeni követelés elszámolása kötési árfolyamon:

T 0. Jövőbeni követelés – K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 950

Árfolyamnyereség lejáratkor: 10db × (99 – 95) = 40

Árfolyamnyereség elszámolása az elszámolóházzal szembeni követelésként:

T 368. Egyéb követelések – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 40

Pénzügyi rendezés:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 368. Egyéb követelések 40

Az elszámolóház által visszautalt alapletét:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 368. Egyéb követelések 190

Jövőbeni kötelezettség visszavezetése:

T 0. Jövőbeni kötelezettség – K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 950

Jövőbeni követelés visszavezetése:

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla – K 0. Jövőbeni követelés 950

Eredményhatás: + 40 E Ft, a kötési árfolyam és az ügylet zárása napján érvényes árfolyam közti különbözet.

Nyereség jellegű, hiszen a napi árfolyam nagyobb, mint a kötési, tehát, ha ténylegesen megvette volna, akkor azonnal drágábban el is tudta volna adni, de tekintve, hogy elszámolási ügyletről van szó, csak a különbözet kerül rendezésre, nincs mögötte tényleges adásvétel.

Határidős elszámolási eladási ügylet

Alapletét átutalása: 10 db × 100 E Ft/db × 95% × 20% = 190

T 368. Egyéb követelések – K 384. Elszámolási betétszámla 190

Jövőbeni követelés elszámolása kötési árfolyamon:

T 0. Jövőbeni követelés – K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 950

Jövőbeni kötelezettség elszámolása kötési árfolyamon: 10 × 95 E Ft/db

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla – K 0. Jövőbeni kötelezettség 950

Árfolyamveszteség lejáratkor: 10 db × (95 – 99) = -40

Árfolyamveszteség elszámolása az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 40

Pénzügyi rendezés:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 384. Elszámolási betétszámla 40

Az elszámolóház által visszautalt alapletét:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 368. Egyéb követelések 190

Jövőbeni követelés visszavezetése:

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla – K 0. Jövőbeni követelés 950

Jövőbeni kötelezettség visszavezetése:

T 0. Jövőbeni kötelezettség – K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 950

Eredményhatás: - 40 E Ft, a kötési árfolyam és az ügylet zárása napján érvényes árfolyam közti különbözet.

Veszteség jellegű, hiszen a napi árfolyam nagyobb, mint a kötési, tehát, ha ténylegesen eladta volna, akkor drágábban tudta volna csak megvenni előtte, de tekintve, hogy elszámolási ügyletről van szó, csak a különbözet kerül rendezésre, nincs mögötte tényleges adásvétel.

Határidős leszállítási vételi ügylet

Alapletét átutalása: 10 db × 100 E Ft/db × 95% × 20% = 190

T 368. Egyéb követelések – K 384. Elszámolási betétszámla 190

Jövőbeni kötelezettség elszámolása kötési árfolyamon: 10 × 95 E Ft/db

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla – K 0. Jövőbeni kötelezettség 950

Jövőbeni követelés elszámolása kötési árfolyamon:

T 0. Jövőbeni követelés – K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 950

Lejáratkor a részvény vásárlás: 10 db × 100 E Ft/db × 95%

T 373. Egyéb részesedés – K 384. Elszámolási betétszámla 950

Árfolyamnyereség lejáratkor: 10 db × (99 – 95) = 40

Részvény átértékelése a napi árfolyamra:

T 373. Egyéb részesedés – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 40

Az elszámolóház által visszautalt alapletét:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 368. Egyéb követelések 190

Jövőbeni kötelezettség visszavezetése:

T 0. Jövőbeni kötelezettség – K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 950

Jövőbeni követelés visszavezetése:

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla – K 0. Jövőbeni követelés 950

Eredményhatás: + 40 E Ft, a leszállításos származékos ügylet keretében beszerzett eszközt át kell értékelni a napi árfolyamértékre.

Határidős leszállítási eladási ügylet

Alapletét átutalása: 10 db × 100 E Ft/db × 95% × 20% = 190

T 368. Egyéb követelések – K 384. Elszámolási betétszámla 190

Jövőbeni követelés elszámolása kötési árfolyamon:

T 0. Jövőbeni követelés – K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 950

Jövőbeni kötelezettség elszámolása kötési árfolyamon: 10 × 95 E Ft/db

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla – K 0. Jövőbeni kötelezettség 950

Lejáratkor a részvény vásárlása napi árfolyamon: 10 db × 100 E Ft/db × 99%

T 373. Egyéb részesedés – K 384. Elszámolási betétszámla 990

Részvény értékesítése kötési árfolyamon: 10 db × 100 E Ft/db × 95%

Könyv szerinti érték kivezetése

T 376. Technikai számla – K 373. Egyéb részesedés 990

Eladási ár a kötési árfolyamon számított érték

T 384. Elszámolási betétszámla – K 376. Technikai számla 950

Árfolyamveszteség lejáratkor: 10 db × (95 – 99) = -40

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K Technikai számla 40

Az elszámolóház által visszautalt alapletét:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 368. Egyéb követelések 190

Jövőbeni követelés visszavezetése:

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla – K 0. Jövőbeni követelés 950

Jövőbeni kötelezettség visszavezetése:

T 0. Jövőbeni kötelezettség – K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 950

Példa (Határidős elszámolási vételi ügylet)

Határidős elszámolási vételi ügyletet kötött a vállalkozás tárgyév december 1-én február 28-i határidőre 100 db „Nyerő” részvényre. A határidős (kötési) árfolyam 12 E Ft/db. Az átutalt alapletét 20%. A „Nyerő” részvények árfolyama a fordulónapon 12,4 E Ft/db, február 28-án 12,9 E Ft/db.

A mérlegkészítés időpontja március 31.

Feladat: Könyveljük a gazdasági eseményeket!

Tételezzük fel, hogy a vállalkozás nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével és az ügylet nem minősül fedezeti ügyletnek. Ez egy normál származékos ügylet!

Határidős elszámolási vételi ügylet

Tárgyév:

Alapletét átutalása: 100 db × 12 E Ft/db × 20% = 240

T 368. Egyéb követelések – K 384. Elszámolási betétszámla 240

Jövőbeni kötelezettség elszámolása kötési árfolyamon: 100 × 12 E Ft/db

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla – K 0. Jövőbeni kötelezettség 1200

Jövőbeni követelés elszámolása kötési árfolyamon:

T 0. Jövőbeni követelés – K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 1200

Fordulónapi értékelés: (100 db × (12,4 E Ft – 12 E Ft)) = 40 E Ft

Nyereség jellegű különbözet nem mutatható ki!

Jövőbeni követelés átértékelése fordulónapi árfolyamra:

T 0. Jövőbeni követelés – K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 40

A jövőbeni kötelezettség nem változik, hiszen vételi ügylet esetén a fizetendő összeg a fix kötési áron számított érték. Viszont az, hogy adott időpontban mennyiért tudná eladni, az a napi árfolyamértéktől függ, és ez határozza meg a jövőbeni követelés értékét. Így az átértékelés időpontjában a nulladik számlaosztályban könyvelt tételekből jól látszik, hogy nyereség jellegű a különbözet (biztos jövőbeni követelés > biztos jövőbeni kötelezettség), de ez az eredményben nem jelenhet meg addig, amig az ügylet le nem zárul.

Következő év:

Árfolyamnyereség 100db × (12,9 – 12) = 90

Árfolyamnyereség elszámolása az elszámolóházzal szembeni követelésként:

T 368. Egyéb követelések – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 90

Pénzügyi rendezés:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 368. Egyéb követelések 90

Az elszámolóház által visszautalt alapletét:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 368. Egyéb követelések 240

Jövőbeni kötelezettség visszavezetése:

T 0. Jövőbeni kötelezettség – K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 1200

Jövőbeni követelés visszavezetése:

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla – K 0. Jövőbeni követelés 1240

Eredményhatás:

1. év 0 E Ft

2. év: +90 E Ft

Összesen: +90 E Ft

Példa (Határidős elszámolási eladási ügylet)

Határidős elszámolási eladási ügyletet kötött a vállalkozás tárgyév december 1-én február 28-i határidőre 100 db „Nyerő” részvényre. A határidős (kötési) árfolyam 12 E Ft/db. Az átutalt alapletét 20%. A „Nyerő” részvények árfolyama a fordulónapon 12,4 E Ft/db, február 28-án 12,9 E Ft/db.

A mérlegkészítés időpontja március 31.

Feladat: Könyveljük a gazdasági eseményeket!

Tételezzük fel, hogy a vállalkozás nem él a valós értéken történő értékelés lehetőségével és az ügylet nem minősül fedezeti ügyletnek. Ez egy normál származékos ügylet!

Határidős elszámolási eladási ügylet

Tárgyév:

Alapletét átutalása: 100 db × 12 E Ft/db × 20% = 240

T 368. Egyéb követelések – K 384. Elszámolási betétszámla 240

Jövőbeni követelés elszámolása kötési árfolyamon: 100 × 12 E Ft/db

T 0. Jövőbeni követelés – K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 1200

Jövőbeni kötelezettség elszámolása kötési árfolyamon:

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla – K 0. Jövőbeni kötelezettség 1200

Fordulónapi értékelés: (100 db × (12 E Ft – 12,4 E Ft)) = -40 E Ft

Veszteség jellegű különbözet elhatárolása:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 482. Költségek, ráfordítások PIE 40

Jövőbeni kötelezettség átértékelése fordulónapi árfolyamra:

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla – K 0. Jövőbeni kötelezettség 40

A jövőbeni követelés nem változik, hiszen eladási ügylet esetén a járó összeg a fix kötési áron számított érték. Viszont az, hogy adott időpontban mennyiért tudná megvenni az ügylet tárgyát képező eszközt, az a napi árfolyamértéktől függ, és ez határozza meg a jövőbeni kötelezettség értékét. Így az átértékelés időpontjában a nulladik számlaosztályban könyvelt tételekből jól látszik, hogy veszteség jellegű a különbözet (biztos jövőbeni követelés < biztos jövőbeni kötelezettség), és ez a tárgyév eredményében is megjelenik.

Következő év:

Árfolyamveszteség 100 db × (12 – 12,9) = -90

Árfolyamveszteség elszámolása az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 90

Pénzügyi rendezés:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

– K 384. Elszámolási betétszámla 90

Elhatárolás feloldása:

T 482. Költségek, ráfordítások PIE

– K 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 40

Az elszámolóház által visszautalt alapletét:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 368. Egyéb követelések 240

Jövőbeni követelés visszavezetése:

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla – K 0. Jövőbeni követelés 1200

Jövőbeni kötelezettség visszavezetése:

T 0. Jövőbeni kötelezettség – K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 1240

Eredményhatás:

1. év -40 E Ft

2. év: -50 E Ft

Összesen: -90 E Ft

2.4 Opciós ügyletek

Opciós ügylet: a szerződő felek a termék feletti rendelkezési jog adásvételére kötnek üzletet.

• A rendelkezési jog megszerzéséért fizetett összeg az opciós díj.
• Az opció érvényesítése a lehívás.
  • Európai típusú: az opciót csak az ügylet lejáratakor lehet lehívni.
  • Amerikai típusú: az opció a lejáratig bármikor lehívható.
• Lehíváskor az ügylet a szerződésben meghatározott kötési árfolyamon jön létre.
• Fajtái:
  • Vételi (call) opció
  • Eladási (put) opció
• Kötés helye szerint:
  • tőzsdei,
  • tőzsdén kívüli
• Az opciós ügylet tárgya: szinte bármi lehet

Tőzsdei opciós ügylet: a tőzsdei eladási vagy vételi opció olyan határidős ügylet, amelynek jogosultja díjfizetés ellenében jogot szerez arra, hogy egyoldalú nyilatkozattal előre meghatározott áron és időpontban, illetve időtartamon belül, meghatározott árura határidős ügylet eladójaként vagy vevőjeként kössön ügyletet az opció kötelezettjével, aki az ügyletet vevőként vagy eladóként köteles megkötni.

Tőzsdei ügyletben kikötött opció vagy elővásárlási jog átruházható és az örökösre is átszáll.

Az opció a tőzsdei ügylet megkötésétől számítva legfeljebb öt évre köthető ki.

A kereskedés ált. a következőkre vonatkozhat:

• Részvény
• Részvényindex
• Deviza
• Mezőgazdasági termék
• Nemesfém
• Határidős kamatláb-csereügylet

Tőzsdén kívüli opciós ügylet: (3.§ (8) 6. pont) valamely árura, pénzügyi instrumentumra tőzsdén kívül kötött, a tőkepiacról szóló törvényben opciós ügyletként meghatározott fogalomnak megfelelő ügylet.

Vételi opciós ügylet

• a vételi jog vevője az ügylet megkötésekor fizetendő opciós díj ellenében jogot szerez arra, hogy
  • az opció tárgyát képező termék meghatározott mennyiségét,
  • meghatározott árfolyamon,
  • meghatározott időpontban, vagy időtartamon belül megvásárolja.
• a vételi jog eladója az ügylet megkötésekor kapott opciós díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy
  • ha a vételi jog vevője érvényesíteni kívánja vételi jogát,
  • akkor az ügylet tárgyát képező terméket a meghatározott mennyiségben,
  • meghatározott árfolyamon eladja.

A vevő maximális vesztesége a fizetett opciós díj, az eladó maximális vesztesége „korlátlan” lehet.

Eladási opciós ügylet

• az eladási opció vevője az ügylet megkötésekor fizetendő opciós díj ellenében jogot szerez arra, hogy
  • az opció tárgyát képező termék meghatározott mennyiségét,
  • meghatározott árfolyamon,
  • meghatározott időpontban, vagy időtartamon belül eladja.
• Az eladási jog eladója az ügylet megkötésekor kapott opciós díj ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy
  • ha az eladási jog vevője érvényesíteni kívánja eladási jogát,
  • akkor az ügylet tárgyát képező terméket a meghatározott mennyiségben,
  • meghatározott árfolyamon megvásárolja.

Számviteli elszámolási szabályok

• Ügyletkötéskor:
  • Az opció jogosultjánál a fizetett opciós díj aktív időbeli elhatárolás az ügylet zárásáig. (87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása)
  • Az opció kiírójánál a kapott opciós díj passzív időbeli elhatárolás az ügylet zárásáig. (97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele)
• Fordulónapi értékelés:

Az opciók fordulónapi valós értékéből adódó nem realizált

a) nyereség nem számolható el,

b) veszteséget el kell számolni, legfeljebb az opció összegéig.

Az állítás igaz az opció vevőjére (jogosultjára) és az opció kiírójára (kötelezettjére) is!

Az ügylet zárása

• HA az opciót nem hívják le: a korábbi időbeli elhatárolásokat fel kell oldani mind a kiírónál, mind pedig a jogosultnál
• HA az opciót lehívják:
  • Ha az ügylet elszámolással zárul, akkor az eredményhatásokat el kell szá­molni, az időbeli elhatárolásokat fel kell oldani.
  • Ha az ügylet leszállítással zárul, akkor
    • azonnali adás-vétel szabályai szerint kötési áron el kell számolni a be­szer­zést, eladást
    • és a bekerülés napjára a beszerzett eszközöket át kell értékelni valós értékre.

„Saját célú felhasználási mentesség”!!!

Példa (vételi opciós ügylet)

Az „XY” Zrt. vételi opciót vásárolt szeptember 1-jén szeptember 20-i határidőre 50 db „ABC” részvényre leszállítási ügylet keretében. A kötési árfolyam 12 E Ft/db, opciós díj 0,6 E Ft/db.

Feladat: könyveljük a gazdasági eseményeket, ha

a) eset: 09.20-án a tényleges napi árfolyam 11 E Ft/db

b) eset: 09.20-án a tényleges napi árfolyam 13 E Ft/db

Az „XY” Zrt. a részvényeket

1. variáció: forgatási célúnak minősítette és az opciós díj ráfordításként történő elszámolása mellett döntött.

2. variáció: befektetési célúnak minősítette.

Az opció kiírója a forgatási célú részvényekkel az ügylet nyitásakor nem rendelkezett.

„XY” Zrt., a vételi opció vevője (jogosultja) elszámolása:

Opciós díj átutalása: 50 db × 0,6 E Ft/db

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 384. Elszámolási betétszámla 30

Elhatárolás:

T 392. Költségek, ráfordítások AIE – K 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 30

Függő kötelezettség elszámolása kötési értéken:

T 0. Függő kötelezettség ellenszámla – K 0. Függő kötelezettség 600

Függő követelés elszámolása:

T 0. Függő követelés – K 0. Függő követelés ellenszámla 600

a) eset: napi árfolyam < kötési árfolyam → 12 – 11 = 1

Ha lehívja az opciót, akkor 12 E Ft/db áron kellene megvennie a részvényeket, amely összeget az opciós díj is növel, így tulajdonképpen 12,6 E Ft/db összegbe kerülne neki a vásárlás. Ugyanezen a napon csak 11 E Ft/db áron tudná eladni a részvényeket, azaz a teljes vesztesége 1,6 E Ft/db lenne.

A racionális döntés az, hogy ne hívja le az opciót, nem érdemes vásárolni, mert így a vesztesége „CSAK” az opciós díj, azaz 0,6 E Ft/db.

Opciós díj feloldása az ügylet zárásakor:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 392. Költségek, ráfordítások AIE 30

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 600

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 600

Eredményhatás: -30 E Ft

b) eset: napi árfolyamérték > kötési árfolyamérték (13 E Ft – 12 E Ft = 1 E Ft)

Ha lehívja az opciót, akkor 12 E Ft/db áron kellene megvennie a részvényeket, amely összeget az opciós díj is növel, így tulajdonképpen 12,6 E Ft/db összegbe kerülne neki a vásárlás. Ugyanezen a napon 13 E Ft/db áron tudja eladni a részvényeket, azaz a teljes nyeresége 0,4 E Ft/db lesz.

A racionális döntés az, hogy hívja le az opciót, mert így nyereséget realizálhat.

Részvény vásárlás elszámolása:

1. variáció: forgatási célú részesedésként kerül besorolásra, az opciós díj a számvitelpolitikai döntés értelmében nem kerül elszámolásra a bekerülési értékben, hanem a tárgyév eredménye terhére ráfordításként jelenik meg.

Vételár

T 373. Egyéb részesedés – K 384. Elszámolási betétszámla 600

Opciós díj feloldása:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 392. Költségek, ráfordítások AIE 30

Átértékelés valós értékre: (50 db × (13 E Ft/db – 12 E Ft/db)

T 373. Egyéb részesedés – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 50

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 600

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 600

Eredményhatás:

b) eset, 1. variáció: 50 – 30 = +20 E Ft

(50 db × 0,4 E Ft/db)

b) eset: napi árfolyamérték > kötési árfolyamérték (13 E Ft – 12 E Ft = 1 E Ft)

Részvény vásárlás elszámolása:

2. variáció: befektetési célú részesedésként kerül besorolásra, az opciós díj kötelezően elszámolásra kerül a bekerülési értékben

Vételár

T 173. Egyéb tartós részesedés – K 384. Elszámolási betétszámla 600

Opciós díj átvezetése a bekerülési értékbe:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 392. Költségek, ráfordítások AIE 30

T 173. Egyéb tartós részesedés

– K 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 600

Átértékelés valós értékre: (50 db × (13 E Ft/db – 12,6 E Ft/db)

T 173. Egyéb tartós részesedés

– K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 20

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 600

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 600

Eredményhatás:

b) eset, 2. variáció: +20 E Ft

(50 db × 0,4 E Ft/db)

Vételi opció kiírójának (kötelezettjének) elszámolása:

A kapott opciós díj:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 30

Elhatárolás:

T 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei – K 481. Bevételek PIE 30

Függő követelés elszámolása kötési értéken:

T 0. Függő követelés – K 0. Függő követelés ellenszámla 600

Függő kötelezettség elszámolása kötési értéken:

T 0. Függő kötelezettség ellenszámla – K 0. Függő kötelezettség 600

a) eset: A vételi opció vevője nem hívja le az opciót!

Opciós díj feloldása:

T 481. Bevételek PIE – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 30

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 600

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 600

Eredményhatás: +30 E Ft

b) eset: A vételi opció vevője lehívja az opciót!

Opciós díj feloldása:

T 481. Bevételek PIE – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 30

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 600

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 600

Értékpapír vásárlás napi árfolyamon:

T 373. Egyéb részesedés – K 384. Elszámolási betétszámla 650

Értékpapír értékesítés elszámolása:

KSZÉ kivezetése:

T 376. Technikai számla – K 373. Egyéb részesedés 650

Eladási ár:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 376. Technikai számla 600

Árfolyamveszteség

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 376. Technikai számla 50

Eredményhatás: -20 E Ft

Példa (eladási opciós ügylet)

Eladási opciót vásárolt az „XY” zrt. február 1-én, február 20-i határidőre 100 db VZZS részvényre. Kötési árfolyam 8 E Ft/db. Opciós díj 0,4 E Ft/db. Az ügylet nyitásakor nem rendelkezett a részvénnyel.

Feladat: Könyveljük a gazdasági eseményeket mindkét félnél, ha

eset: 02.20-án a tényleges napi árfolyam 9 E Ft/db

eset: 02.20-án a tényleges napi árfolyam 7 E Ft/db

Az „Partner” Zrt. a részvényeket

variáció: forgatási célúnak minősítette.

variáció: befektetési célúnak minősítette.

„XY” Zrt., az eladási opció jogosultjának elszámolása:

Opciós díj átutalása: 100 db × 0,4 E Ft/db

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 384. Elszámolási betétszámla 40

Elhatárolás:

T 392. Költségek, ráfordítások AIE

– K 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 40

Függő kötelezettség elszámolása kötési értéken:

T 0. Függő kötelezettség ellenszámla – K 0. Függő kötelezettség 800

Függő követelés elszámolása:

T 0. Függő követelés – K 0. Függő követelés ellenszámla 800

a) eset: napi árfolyamérték > kötési árfolyamérték → nem hívja le 9 E Ft/db > 8 E Ft/db

a) eset: napi árfolyam < kötési árfolyam → 12 – 11 = 1

Ha lehívja az opciót, akkor 8 E Ft/db áron kellene eladnia a részvényeket, és 9 E Ft/db áron tudná azokat megvenni, amely összeget az opciós díj is növel, így tulajdonképpen 9,4 E Ft/db összegbe kerülne neki a vásárlás, azaz a teljes vesztesége 1,4 E Ft/db lenne.

A racionális döntés az, hogy ne hívja le az opciót, nem érdemes eladni, mert így a vesztesége „CSAK” az opciós díj, azaz 0,4 E Ft/db.

Opciós díj feloldása az ügylet zárásakor:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 392. Költségek, ráfordítások AIE 40

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 800

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 800

Eredményhatás: -40 E Ft

b) eset: napi árfolyamérték (7 E Ft/db) < kötési árfolyamérték (8 E Ft/db) → lehívja

Ha lehívja az opciót, akkor 8 E Ft/db áron kell eladnia a részvényeket, és 7 E Ft/db áron tudja azokat megvenni, amely összeget az opciós díj is növel, így tulajdonképpen 7,4 E Ft/db összegbe kerülne neki a vásárlás, azaz a teljes nyeresége 0,6 E Ft/db lesz.

A racionális döntés az, hogy hívja le az opciót, érdemes eladni, mert így a nyeresége 0,6 E Ft/db.

Opciós díj feloldása az ügylet zárásakor:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 392. Költségek, ráfordítások AIE 40

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 800

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 800

Értékpapír beszerzés elszámolása:

T 373. Egyéb részesedés – K 384. Elszámolási betétszámla 700

Értékpapír értékesítés elszámolása:

Könyv szerinti érték kivezetése:

T 376. Technikai számla – K 373. Egyéb részesedés 700

Eladási ár:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 376. Technikai számla 800

Árfolyamnyereség

T 376. Technikai számla – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 100

Eredményhatás: 100 – 40 = +60

100 db × 0,6 E Ft/db

„Partner” Zrt., az eladási opció kötelezettjének elszámolása:

A kapott opciós díj:

T 384. Elszámolási betétszámla – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 40

Elhatárolás:

T 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei – K 481. Bevételek PIE 40

Függő követelés elszámolása kötési értéken:

T 0. Függő követelés – K 0. Függő követelés ellenszámla 800

Függő kötelezettség elszámolása kötési értéken:

T 0. Függő kötelezettség ellenszámla – K 0. Függő kötelezettség 800

a) eset: Az eladási opció vevője nem hívja le az opciót!

Opciós díj feloldása:

T 481. Bevételek PIE – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 40

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 800

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 800

Eredményhatás: +40 E Ft

b) eset: lehívásra került az opció, tehát a kiírónak vásárlási kötelezettsége van

Opciós díj feloldása:

T 481. Bevételek PIE – K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 40

Függő követelés visszavezetése:

T 0. Függő követelés ellenszámla – K 0. Függő követelés 800

Függő kötelezettség visszavezetése:

T 0. Függő kötelezettség – K 0. Függő kötelezettség ellenszámla 800

Értékpapír vásárlás:

1. variáció:

Forgatási célú részvény:

T 373. Egyéb részesedés – K 384. Elszámolási betétszámla 800

Átértékelés napi árfolyamra:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 373. Egyéb részesedés 100

2. variáció:

Befektetési célú részvény:

T 173. Egyéb tartós részes. – K 384. Elszámolási betétszámla 800

Átértékelés napi árfolyamra:

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása – K 173. Egyéb tartós részes. 100

Eredményhatás:

b) eset, mindkét variáció: 40 – 100 = -60

2.5 Penziós ügyletek

Penziós (elhelyezési) ügylet: olyan ügylet, amelyben az egyik fél („penzióba adó”) a mérlegében szereplő, tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket (a valuta, a deviza és a saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve saját kibocsátású tulajdoni részesedést jelentő befektetés kivételével) ruház át a másik félre („penzió átvevője”), olyan megállapodás mellett, hogy ugyanezeket a pénzügyi eszközöket – sorozatban kibocsátott értékpapírok esetén az azonos sorozathoz tartozó, azonos mennyiségű és névértékű értékpapírokat – a penzió átvevője a megállapodásban rögzítettek szerinti későbbi időpontban (időpontig), meghatározott áron visszaszármaztatja az a), illetve a b) pontban foglaltak szerint a penzióba adónak

Könnyen mobilizálható pénzügyi eszköz, elsősorban értékpapír fedezete mellett nyújtott hitel (kölcsön-) ügylet a penziós (elhelyezési) ügylet.

A penzióba adó a tulajdonában lévő pénzügyi eszközöket olyan megállapodás keretében ruházza át, adja el a penzióba vevőnek, hogy azt egy előre rögzített későbbi időpontban, előre rögzített összegért vissza is vásárolja.

• NEM átruházható a penziós ügylet során:
  • Valuta, deviza
  • Saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
  • Saját kibocsátású tulajdoni részesedést jelentő befektetés.
• Mindkét fél lehet:
  • Hitelintézet,
  • Pénzügyi vállalkozás,
  • Vállalkozás.

a) valódi penziós (elhelyezési) ügylet

olyan penziós ügylet, amelyben legalább az egyik fél hitelintézet, és amelyben a penzió átvevője kötelezi magát, hogy a pénzügyi eszközöket egy meghatározott vagy a penzióba adó által meghatározandó időpontban visszaadja, továbbá a penzióba adó szerződéses kikötésekkel a pénzügyi eszközök feletti ellenőrzési jogokat (rendelkezési jog az eszköz tovább értékesítéséről, fedezetként való felhasználásáról, kölcsönbeadásáról, valamint a hasznok szedésére vonatkozó jog) fenntartja. A valódi penziós ügylet kölcsönügyletként kerül elszámolásra, az ügylet tárgyát képező eszköz a penzióba adó könyveiben marad, az eladási és a visszavásárlási ár különbözete kamatnak minősül

A valódi penziós ügyletben a penzió átadója kötelezi magát, hogy a pénzügyi eszközöket egy meghatározott időpontban visszavásárolja a penzióba vevőtől.

A felek legalább egyike pénzintézet. Kölcsönügyletként kerül elszámolásra, az eladási ár és a visszavásárlási ár különbözete a kamat.

Az átruházott pénzügyi eszközöket

• a penzióba adó nem vezetheti ki a nyilvántartásából,
• a penzióba vevő nem veheti be a nyilvántartásába.

Penzióba adó:

• A pénzügyi eszközök feletti ellenőrzési jogokat a szerződésben szereplő kikö­tésekkel fenntartja.
• A kapott ellenértéket az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között veszi állo­mányba.
• Az átruházott eszközök visszavásárlása során kifizetett ellenértéket egyéb köve­telésként számolja el.
• Egyéb követelés – kötelezettség összevezetése, különbözet elszámolása kamat­ráfordításként.
• Tárgyidőszakot terhelő kamatot el kell határolni. (PIE)

Penzióba vevő:

• A fizetett ellenérték egyéb követelés.
• Az átruházott eszközök visszavásárlása során kapott ellenérték egyéb köte­le­zettség.
• Egyéb követelés – kötelezettség összevezetése, különbözet elszámolása kamat­be­vételként.
• Tárgyidőszakra járó kamatot el kell határolni. (AIE)

Egyéb követelésként kell kimutatni – a nem részesedési viszonyban lévő vállalkozások között létrejött – valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz kifizetett vételárát, illetve a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kifizetett visszavásárlási árát, az értékpapír-kölcsönügylet során a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló követelést, továbbá a származékos ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul.

A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni valódi penziós és óvadéki repóügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási árát, illetve a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz befolyt viszonteladási árát, az értékpapír kölcsönügylet során kölcsönbevett értékpapír kölcsönszerződés szerinti értékében fennálló kötelezettséget, továbbá a származékos ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összegét, amíg az ügylet le nem zárul.

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:

a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz követelésként kimutatott vételára és kötelezettségként kimutatott viszonteladási ára közötti különbözet összegében, valamint a kölcsönbe adott értékpapír után járó kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatbevételt.

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni:

a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségként kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott visszavásárlási ára közötti különbözet összegében, valamint a kölcsönbe vett értékpapír után fizetendő kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatráfordítást.

b) nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet

olyan penziós ügylet, amelyben a felek megállapodásától függően, a penzió átvevője saját döntése (jogosultsága) alapján egy előre rögzített időpontban (időpontig), vagy az általa megállapított későbbi időpontban vagy egy, a későbbiekben bekövetkező feltétel beállta esetén, annak időpontjában az eladási áron, vagy a felek által meghatározott más áron visszaadja, a penzióba adó pedig visszaveszi a penzió tárgyát. Nem valódi penziós ügyletnek minősül az is, ha a penzió átvevője kötelezi magát, hogy a penzió tárgyát egy előre meghatározott vagy a penzióba adó által meghatározandó időpontban visszaadja és a penzióba adó a penzió tárgya feletti ellenőrzési jogokat szerződéses kitételekkel nem tartja fenn. A nem valódi penziós ügylet a pénzügyi eszközök adásvételére vonatkozó általános szabályok szerint kerül elszámolásra.

NEM valódi penziós ügylet

• A penzió átvevője jogosult, de nem köteles arra, hogy a pénzügyi eszközöket az eladási áron, vagy a szerződésben ettől eltérően előre meghatározott más áron a szerződésben meghatározott feltételek szerinti időpontban visszaszolgáltassa. (adott feltétel bekövetkezése esetén!)
• A penzióba adó köteles az átadott pénzügyi eszközöket visszavenni.
• Az elszámolás a pénzügyi eszközök adásvétele szerint történik.

Repó-, fordított repóügylet: minden olyan megállapodás, amely értékpapír tulajdonjogának átruházásáról rendelkezik a szerződéskötéssel egyidejűleg meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban történő visszavásárlási kötelezettség mellett, meghatározott visszavásárlási áron, függetlenül attól, hogy az ügylet futamideje alatt a vevő az ügylet tárgyát képező értékpapírt megszerzi és azzal szabadon rendelkezhet (szállításos repóügylet) vagy nem szerzi meg az értékpapírt, azzal szabadon nem rendelkezhet, hanem óvadékként kerül elhelyezésre a vevő javára a futamidő alatt (óvadéki repóügylet). Az óvadéki repóügylet a valódi penziós ügyletek szabályai szerint, a szállításos repóügylet a nem valódi penziós ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra.

Példa

A vállalkozás november 1-én átmeneti likviditási nehézségeinek áthidalására 4000 E Ft ellenében valódi penziós ügylet keretében forgatási célú kötvényeit átadja. A bankértesítés megérkezett. Az ügylet zárása december 15-én megtörtént, a kötvények visszavásárlási ára 4100 E Ft. A bankértesítés megérkezett.

Feladat: Könyveljük az eseményeket mindkét fél szempontjából!

Valódi penziós ügylet

„Penzióba” adó:

Az értékpapírok penzióba adását a főkönyvi könyvelésben nem kell elszámolni, de az analitikus nyilvántartásban rögzíteni kell.

Jövőbeni kötelezettség elszámolása:

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla

– K 0. Jövőbeni kötelezettség 4100

A befolyt ellenérték (11.01.)

T 384. Elszámolási betétszámla

– K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 4000

December 15-én:

A visszavásárlási ár átutalása

T 368. Egyéb követelés – K 384. Elszámolási betétszámla 4100

A követelés-kötelezettség összevezetése:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 368. Egyéb követelés 4000

A penziós díj (kamatráfordítás) elszámolása:

T 873. Fizetett kamat – K 368. Egyéb követelés 100

Jövőbeni kötelezettség törlése:

T 0. Jövőbeni kötelezettség – K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 4100

„Penzióba” vevő:

Jövőbeni követelés elszámolása:

T 0. Jövőbeni követelés – K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 4100

A kifizetett ellenérték (11.01.):

T 368. Egyéb követelés – K 384. Elszámolási betétszámla 4000

December 15-én:

A befolyt viszonteladási ár

T 384. Elszámolási betétszámla – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség 4100

A követelés-kötelezettség összevezetése:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 368. Egyéb követelés 4000

A penziós díj (kamatbevétel) elszámolása:

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség – K 974. Kapott kamat 100

Jövőbeni követelés törlése:

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla – K 0. Jövőbeni követelés 4100

2.6 SWAP ügylet

Valamely pénzügyi instrumentum cseréjére vonatkozó olyan összetett megállapodás, amely általában egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből, ill. több határidős ügyletből tevődik össze és általában jövőbeni pénzáramok cseréjét vonja maga után.

A szerződő felek két pénzáramlás cseréjében állapodnak meg egy adott határidőn belül történő elszámolás keretében.

Ide tartoznak: azonos típusú, de eltérő pénzáramlású értékpapírok, különböző kamatkövetelések, kamatfizetési kötelezettségek, vagy különböző devizában meglévő pozíciók cseréje. Tőzsdén kívüli ügyletek

• Alapeset: két értékpapír cseréje abból a célból, hogy a két értékpapír által bizto­sí­tott pénzáramlásokat (cash flow) kicseréljék.
• Kamatcsere: egy lebegő kamatozású hitel kamatfizetési sorozatainak az elcseré­lése egy azonos devizában fennálló, azonos összegű, de fix kamatozású hitel ka­mat­fizetéseire.
• Oka: ellentétes irányú jövőre vonatkozó várakozások, vagy az eltérő hitel­minő­sítésben rejlő lehetőségek kihasználása
• Devizacsere: az egyik devizában fennálló hitel, vagy kötvény pénzáramlásának (kamatfizetési sorozatának és jövőbeni törlesztésének) az elcserélése egy másik devizában fennálló hitel, kötvény pénzáramlására.
• A pénzáramlások jelenértékeit is kicserélik és a kamatcserék is bruttó alapon történnek meg, így a számviteli rögzítése is bruttó módon történik.
• Oka: eltérő hitelminősítés külföldön

Kamat swap ügylet: valamely tőkeösszegre rögzített kamatláb alapján számított fix kamat és – bizonyos piaci kamatlábhoz, feltételhez igazított – változó kamatláb alapján számított változó kamatösszeg meghatározott időközönkénti cseréje.

Kapott és fizetett kamatokat kell kimutatni

• a fordulónapig lezárult, vagy
• a fordulónapig le nem zárult ügyletek esetén pedig az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra jutó kamatkülönbözet összegében időbeli elhatárolást kell elszámolni az Szt. 32. § (5) b), 44. § (5) b) alapján.

Elszámolással teljesülő, kereskedési célú swap ügyletek elszámolása

• HA nincs valós értékelés!
• kamat swap ügyletek esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet időbeli elhatárolásként kell kimutatni. A fordulónapi értékelés nyereségjellegű, illetve veszteségjellegű külön­bözete ezt nem tartalmazza!
• Belső érték: az aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő lejárati időre jutó kamatkülönbözet.

Példa (Elszámolással teljesülő kamat-swap ügylet, nem alkalmazzák a fedezeti elszámolást)

Ügylet tárgya: fix Ft névértékre fix 1,1% kamatot fizet Ft-ban és változó kamatot kap szintén Ft-ban (pl.: BUBOR + 0,8%). Elszámolási időszak: 6 hónap, a változó kamat ezen időszak alatt nem változik!

Ügylet névértéke legyen 1 000 000 Ft

Ügyletkötés dátuma: 2X20.02.01

Zárás dátuma: 2X21.07.31.

Változó kamatlábak:

2X20.02.01 – 2X20.07.31 között: 1,14%

2X20.08.01 – 2X21.01.31 között: 1,15%

2X21.02.01 – 2X21.07.31 között: 1,04%

2X20.12.31-i cash-flow várakozás: 10 750 Ft

Feladat: Könyveljük az eseményeket! (A 0-ban való könyveléstől eltekintünk az egyszerűsítés kedvéért!)

• A 0. számlaosztályban ki kell mutatni a szerződés szerinti értéken (a szerződés szerinti kamatokkal számolva) a fizetendő fix kamatot kötelezettségként, a járó változó kamatot pedig követelésként.
• A fix kamat miatti kezdeti kötelezettséget a lezárt kamatperiódusok miatt csökkenteni kell később.
• A változó kamat miatti kezdeti követelés az ügyletkötéskori várakozások szerinti hozamgörbe alapján számítható ki, amelyet minden fordulónapra az adott fordulónapi várakozások alapján aktualizálni kell.

2X20.02.01. Ügyletkötés időpontjában az elszámolás:

Nincs könyvelési tétel!

2X20.07.31. Kamatkülönbözet pénzügyi rendezése:

Fizetett fix kamat:

1 000 000 × 1,1% × 6/12 = 5500

Kapott változó kamat:

1 000 000 × 1,14% × 6/12 = 5700

Kamatkülönbözet: 200 (nyereség jellegű)

T 384. Elszámolási betétszámla – K 974. Kamatbevétel 200

2X20.12.31. Időarányos kamatkülönbözet elhat.

1 000 000 × (1,15% – 1,1%) × 5/12 = 208 (nyereség jellegű)

T 391. Bevételek AIE – K 974. Kamatbevétel 208

Fordulónapi értékelés:

Jövőben fizetendő fix kamat cash-flow:

1 000 000 × 1,1% = 11 000

Várhatóan járó változó kamat cash-flow: 10 750

Fordulónapi belső érték: 10 750 – 11 000 = - 250 (veszteség)

A 208 nyereség jellegű kamatbevétel elhatárolásra került, ezért veszteségként 208 + 250 = 458 elhatárolása szükséges:

T 873. Kamatráfordítás – K 482. Költségek, ráfordítások PIE 458

NYERESÉG jellegű különbözet nem számolható el!

Eredményhatás (2X20): + 200 + 208 – 458 = - 50

2X21.01.01. Kamatelhatárolás feloldása

T 974. Kamatbevétel – K 391. Bevételek AIE 208

2X21.01.31. Kamatkülönbözet pénzügyi rendezése:

1 000 000 × (1,15 – 1,1) × 6/12 = +250

T 384. Elszámolási betétszámla – K 974. Kamatbevétel 250

2X21.07.31. Kamatkülönbözet pénzügyi rendezése:

1 000 000 × (1,04 – 1,1) × 6/12 = -300

T 873. Kamatráfordítás – K 384. Elszámolási betétszámla 300

Elhat. feloldása:

T 482. Költségek, ráfordítások PIE – K 873. Kamatráfordítás 458

Eredményhatás (2X21): - 208 + 250 – 300 + 458 = + 200

Eredményhatás:

2X20: -50

2X21: +200

Összesen: +150

Időszak kezdete	Időszak vége	Névérték	Fix / változó kamatláb	Kamat cash-flow
Fizetett összeg
2X20.02.01.	2X20.07.31.	1 000 000	1,1%	5 500
2X20.08.01.	2X21.01.31.	1 000 000	1,1%	5 500
2X21.02.01.	2X21.07.31.	1 000 000	1,1%	5 500
Összesen				16 500
Kapott összeg
2X20.02.01.	2X20.07.31.	1 000 000	1,14%	5 700
2X20.08.01.	2X21.01.31.	1 000 000	1,15%	5 750
2X21.02.01.	2X21.07.31.	1 000 000	1,04%	5 200
Összesen				16 650

16 650 – 16 500 = +150

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

3. Valós értékelés
a számviteli törvény szerint

3.1 A pénzügyi instrumentumok jelentősége

• A pénz- és tőkepiacok dinamikus fejlődése
• Sokféle tőzsdei és nem tőzsdei ügylet és konstrukció megjelenése
• Pénzügyi visszaélések terjedésének visszaszorítása

Pénzügyi instrumentum

• Olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként
• az egyik félnél pénzügyi eszköz,
• a másik félnél pénzügyi kötelezettség
• vagy saját tőke (tőkeinstrumentum) keletkezik.
• Ide tartoznak a szerződéses megállapodáson alapuló követelés és kötelezettség, a pénzeszköz, az értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés), a származékos ügylet.

Pénzügyi eszköz

• a pénzeszköz,
• a szerződéses megállapodáson alapuló követelés pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felektől való átvételére (ideértve a mérlegben szereplő követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint a származékos ügyleteket is),
• a szerződéses megállapodás alapján biztosított jog pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvező feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog vevőjénél az opciós jog értékét),
• a más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum (más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés).

Pénzügyi kötelezettség

• a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzeszközök vagy egyéb pénzügyi eszközök más felek részére történő átadására (ideértve a mérlegben szereplő kötelezettségeket, valamint a származékos ügyleteket is),
• a szerződéses megállapodáson alapuló kötelezettség pénzügyi instrumentumoknak potenciálisan kedvezőtlen feltételek mellett történő cseréjére más felekkel (ideértve az opciós jog kiírójának egyoldalú kötelezettségvállalását is pénzügyi elszámolással teljesülő ügyleteknél a záráskori piaci ár és a határidős kötési ár különbözetében, illetve áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesülő ügyletnél a határidős kötési ár összegében);

Tőkeinstrumentum

• tőkeinstrumentum: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés kibocsátójánál a saját tőke (saját tőkeelem);
• más vállalkozó saját tőkéjét megtestesítő instrumentum: más vállalkozóban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés a befektetőnél, amely a kibocsátó vállalkozó eszközeiben valamennyi kötelezettség (beleértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) levonása után fennmaradó részesedést biztosítja;

Egyszerűbb pénzügyi instrumentumok

• Pénzeszközök, vevőkövetelések, hitelek

Bonyolultabb pénzügyi instrumentumok

• Származékos termékek (pl. kamat-swap ügyletek)

Származékos termékek beszerzésének célja:

• Spekulációs célból nagy nyereség elérése
• Kockázatmentes nyereség elérése
• Származékos termékek beszerzésének oka:
• Kockázatkezelés, fedezet biztosítása. Valamilyen kockázatnak kitett pozíció lehetséges veszteségének kivédése, a veszteségek csökkentése azáltal, hogy a meglévő pozícióval ellentétes kockázatot vállalunk.

Miért problematikus a pénzügyi instrumentumok számvitele?

• A számviteli szabályozás követi (némi lemaradással) a gyakorlatot, annak elébe menni lehetetlen, így ezek a lemaradások veszélyeztethetik a beszámoló által nyújtott megbízható és valós összkép biztosítását.

Hogyan jelennek meg a pénzügyi instrumentumok a számvitelben?

• Hagyományos számvitel: az instrumentumok jelentős része nem jelenik meg a mérlegben.

Oka:

• a jog megszerzésekor, a kötelezettség vállalásakor nem is keletkezett pénzkiadás, vagy csak minimális mértékben. Ez a vállalt kockázatokkal nem arányos, az ügyletek így „láthatatlanok” maradtak.
• Un. mérleg alatti tételként kellett szerepeltetni a beszámolóban, amely vagy bem­utatásra került, vagy nem.

Következménye: bizonytalan információk, bizonytalan befektetői döntések.

Miért volt szükséges szabályozni a pénzügyi instrumentumokat a számvitelben?

• A pénzügyi helyzet jobb megítélhetősége szempontjából,
• A gazdálkodók teljesítményeinek és cash flow-jának alakulását jelentősen befolyásolják a pénzügyi instrumentumok
• A vállalkozónál keletkezett jövedelemhatások bemutatásának megoldása
• A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó kockázatok és kockázatkezelési politikák bemutatása, az üzleti célok ismertetése

A származékos ügyletek elszámolása, értékelése attól függően eltérő, hogy a vállalkozás a valós értékelés szabályait

• alkalmazza
• nem alkalmazza.

Nem alkalmazza a valós értékelést

Meg kell különböztetni az elszámolás és értékelés szempontjából:

• a kereskedelmi (spekulációs) célú származékos ügyleteket,
• a fedezeti célú származékos ügyleteket
  • a kamatfedezeti céllal kötött fedezeti,
  • és az egyéb fedezeti ügyleteket.

Az elszámolás alapelvei:

• Az ügyleteket és az azokban bekövetkező változásokat a 0. számlaosztályban kötési árfolyamon folyamatosan rögzíteni kell.
• Az ügyletek eredményét az ügylet lezártakor, vagy lejáratkor kell elszámolni, kivéve azon eseteket, melyeket a tv. másként szabályoz.
• Az ügylet lezártáig, vagy lejártáig csak a pénzmozgásokat kell könyvelni.

Különbséget kell tenni az ügylet elszámolása során aszerint, hogy az a:

• fordulónapig lezárult,
• fordulónapig nem zárult le

Az ügylet a mérlegfordulónapig lezárult:

• a teljes eredményt el kell számolni,
  • nyereség => pénzügyi műveletek egyéb bevétele
  • veszteség => pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

Ha az ügylet a fordulónapig nem zárult le:

• nem realizált nyereséget nem lehet kimutatni
• a nem realizált veszteséget el kell számolni passzív időbeli elhatárolásként a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.

Ezen kívül:

• Az opciós ügyletek után (függő kötelezettség)
• A határidős és swap ügyletek után (biztos jövőbeni kötelezettség)
• céltartalékot kell képezni!

Be kell mutatni a kiegészítő mellékletben

• azon mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások jellegét, üzleti célját és pénzügyi kihatásait, amelyek bemutatásáról e törvény külön nem rendelkezik, ha e tételekből és megállapodásokból származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és bemutatásuk szükséges a vállalkozó pénzügyi helyzetének megítéléséhez;
• mérlegen kívüli tételként a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségvállalások összegét fajtánkénti részletezésben. Ezeken belül külön kell bemutatni ügylet­faj­tánként (az ügylet tárgya szerint) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt származékos ügyletek lejárati idejét, szerződés szerinti értékét (kötési árát, árfolyamát), az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét, ha az megállapítható), a cash-flowra gyakorolt várható hatását, külön feltüntetve az üzleti év eredményében már figyelembe vett hatásukat, fedezeti és nem fedezeti célú, tőzsdén, illetve tőzs­dén kívül kötött ügylet részletezésben;
• a bekerülési értéken értékelt befektetett pénzügyi eszközök könyv szerinti érté­kének a valós értéket jelentősen meghaladó összege esetén azok könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint annak indoklását, hogy miért nem számol­ták el az értékvesztést, ideértve a bizonyítékot annak a feltételezésnek az igazolására, hogy legalább a könyv szerinti érték meg fog térülni;
• a tárgyévben lezárt származékos ügyletek eredményét és cash-flowra gyakorolt hatását ügyletfajtánként, fedezeti és nem fedezeti ügylet, tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött ügylet részletez

A kiegészítő mellékletben kell bemutatni az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén mindezen túl:

a) az általános értékelési eljárásokkal számított piaci érték (jelenérték) esetén alkalmazott feltételeket (így különösen: a diszkonttényezőt, a várható osztaléknövekedési rátát, a belső megtérülési rátát, az effektív hozamot, az alternatív befektetés hozamát),

b) a számított piaci érték meghatározásánál figyelembe vett tényezőket,

c) a valós értékelés értékelési különbözetének nagyságát, tárgyévi változását, valamint azt, hogy az eredményben, illetve a saját tőkében mekkora összeg került elszámolásra,

d) a pénzügyi instrumentumok csoportjait és valós értékét,

e) a származékos ügyletek csoportjait, nagyságát (szerződés szerinti értéken), lejárati idejét, valamint a cash-flow-ra és az eredményre gyakorolt várható hatását (valós értékét),

f) a fedezeti ügyletek hatékonyságát, bemutatva azt, hogy a tárgyévi eredményben, illetve a saját tőkében mekkora veszteséget (illetve nyereséget) ellentételeztek, amelyek ezáltal nem jelentek meg a mérlegben és az eredménykimutatásban,

g) a valós értékelés értékelési tartalékának tárgyévi változását,

h) a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésről a valós értéken történő értékelésre való áttérés, illetve a valós értéken történő értékelésről a bekerülési (beszerzési) értéken történő értékelésre való áttérés hatását a tárgyévi eredményre, valamint ehhez kapcsolódóan az áttérést megelőző üzleti évi beszámoló adatainak az áttérés szerinti átrendezését az összehasonlíthatóság érdekében.

részvénytársaságnál a kibocsátott részvények számát és névértékét részvény-típusonként (fajtánként) csoportosítva (ezen belül külön feltüntetve a tárgyévben kibocsátottakat), a kibocsátott átváltoztatható és átváltozó kötvények számát és névértékét, továbbá az opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat;

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni:

a) a befektetett pénzügyi eszközök,

b) a készletek,

c) a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok

értékelése kapcsán elszámolt értékvesztés nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét legalább mérlegtételek szerinti bontásban, illetve értékpapírtípusonként azok értékesítése, beváltása, törlesztése kapcsán az egymással szemben (nettó módon) elszámolt ráfordítások, illetve bevételek bruttó összegeit.

Alkalmazza a valós értékelést

Meg kell különböztetni az elszámolás és értékelés szempontjából a származékos ügyleteken belül:

• kereskedelmi (spekulációs) célú származékos ügyletek
• a fedezeti célú származékos ügyletek
  • Piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet
    • kamatfedezeti céllal kötött ügylet
    • egyéb fedezeti célra kötött ügylet
  • Cash-flow fedezeti ügylet
    • kamatfedezeti cash-flow fedezeti ügylet
    • egyéb cash-flow fedezeti ügylet
  • Külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylet

A fedezeti célú instrumentumokat minden esetben valós értéken kell értékelni.

A fedezeti célú ügylet részét NEM képező pénzügyi eszközöket négy kategóriába kell besorolni:

• Kereskedési célú pénzügyi eszközök
• Értékesíthető pénzügyi eszközök
• Lejáratig tartott pénzügyi eszközök
• A gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések.

Kereskedési célú pénzügyi eszközök

Célja: a rövid távú ár- és árfolyam-ingadozásokból származó nyereség elérése.

Tartalma:

• a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés,
• a gazdálkodó által keletkeztetett, a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés, amelyet a gazdálkodó azonnal vagy rövid távon (egy éven belül) értékesíteni szándékozik,
• a kereskedési célúnak minősített, rövid távú nyereségszerzés céljára portfolió-kezelésbe helyezett pénzügyi eszköz,
• a nem fedezeti célú származékos ügyletből eredő mérlegen kívüli követelés függetlenül attól, hogy portfolió részét képezi vagy egyedi szerződésen alapul.

Értékesíthető pénzügyi eszközök

Olyan pénzügyi eszköz, amelyet nem soroltak be a kereskedési célú pénzügyi eszközök, a lejáratig tartott pénzügyi eszközök és a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések közé. Beszerzéskor még nincs határozott szándék a rövid időn belüli értékesítésre, vagy a lejáratig való tartásra.

Tartalma:

• a befektetési céllal tartott tulajdoni részesedést jelentő befektetés,
• a befektetett eszközök között kimutatott, nem lejáratig tartott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,
• az a vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követelés, amelyről a gazdálkodó a nyilvántartásba vételkor még nem döntötte el, hogy rövid távon értékesíteni, behajtani vagy lejáratig tartani szándékozik

Lejáratig tartott pénzügyi eszközök

Olyan pénzügyi eszköz, amelyet a vállalkozó annak lejáratáig szándékozik és képes megtartani.

Tartalma:

• befektetett eszközök, ill. forgóeszközök között kimutatott, hitelviszonyt megtes­tesítő értékpapír,
• az áru leszállításával záruló határidős, opciós ügyletekből eredő mérlegen kívüli követelés,
• a bankbetét, ill. a pénzeszköz
• Nem tartoznak ide a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések.

A gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések

Olyan, nem vásárlás útján megszerzett követelések, amelyek eredeti szerződés szerinti jogosultja a vállalkozás.

Tartalma:

• A gazdálkodó által pénzügyi eszközök, áruk vagy szolgáltatások – közvetlenül az adós­nak teljesített – rendelkezésre bocsátásával létrehozott, rögzített vagy meghatározható fizetéssel járó pénzügyi eszközök.
• Nem tartalmazza:
• A gazdálkodó által kereskedési célúvá minősített követeléseket,
• A vásárolt vagy harmadik fél által a gazdálkodóra engedményezett követeléseket.

A valós értéken történő értékelés alkalmazása szempontjából a fedezeti célú ügylet részét nem képező pénzügyi kötelezettségeket – a törvény egyéb előírásai szerinti minősítés érintése nélkül – a következők szerint kell besorolni:

• kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek,
• egyéb pénzügyi kötelezettségek.

Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek

• Értékpapír kölcsönbevétele miatt fennálló kötelezettség
• A nem fedezeti célú származékos ügyletekből eredő mérlegen kívüli kötele­zettségek

Egyéb pénzügyi kötelezettségek

• minden olyan – mérlegben szereplő, illetve mérlegen kívüli – pénzügyi kötelezettség, amely nem tartozik a kereskedési célú kötelezettségek közé

Valós érték az az összeg,

• amelyért egy eszköz elcserélhető (eladható, illetve megvásárolható),
• vagy egy kötelezettség rendezhető,
• megfelelően tájékozott, az üzletkötési szándékukat kinyilvánító felek között,
• a szokásos piaci feltételeknek megfelelően kötött (köthető) ügylet (szerződés) keretében.

Valós érték a piaci megítélésről rendelkezésre álló információk alapján lehet: 

• a piaci érték, amely
  • a tőzsdén jegyzett árfolyam, ha a pénzügyi instrumentum a tőzsdén forgal­ma­zott és van tőzsdén jegyzett ára, árfolyama,
  • a két fél szabad megállapodása szerinti ár, ha a pénzügyi instrumentumnak nincs tőzsdén jegyzett ára, árfolyama, de tőzsdén kívüli piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját megfelelően tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival rendelkezik, amely a piaci értékítéletet az értékelés időpontjában megfelelően jellemzi,
  • az előzőek hiányában a pénzügyi instrumentum összetevőinek, vagy hasonló pénzügyi instrumentumoknak a piaci ára alapján meghatározott érték (számí­tott piaci érték),
• az általános értékelési eljárásokkal meghatározott, a piaci árat elfogadhatóan közelítő érték;

A valós értékelés kapcsolódó mérlegtételei

A/III./10. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

B/II./7. Követelések értékelési különbözete

B/II./8. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

B/III./6. Értékpapírok értékelési különbözete

D/VI./2. Valós értékelés értékelési tartaléka

F/III./10. Kötelezettségek értékelési különbözete

F/III./11. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

A valós érték alkalmazásának előfeltételei, általános szabályai

• A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó választhatja a valós értéken történő értékelést.
• A Szt-ben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó kormányrendelet (pl. hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások beszámoló készítését szabályozó) előírások alkalmazhatók.

Ha választja a valós értékelést, akkor a pénzügyi eszközöket (kivéve a fedezeti ügylet részét képezőkét) be kell sorolni a következők szerint:

• Kereskedési célú pénzügyi eszköz => kötelező valós értéken értékelni
• Értékesíthető pénzügyi eszköz => lehetőség van a valós értéken történő értékelésre
• Lejáratig tartott pénzügyi eszköz => nem lehet valós értéken értékelni
• A gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelés => nem lehet valós értéken értékelni

A pénzügyi kötelezettségeket (kivéve a fedezeti ügylet részét képezőket) is be kell sorolni:

• Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek => kötelező valós értéken értékelni
• Egyéb pénzügyi kötelezettségek => nem lehet valós értéken értékelni

A kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket valós értéken vagy belső értéken kötelező értékelni.

A valós értékelés előírásainak alkalmazási kötelezettsége, lehetősége, illetve tiltása csak akkor áll fenn, ha a vállalkozó választotta a valós értéken történő értékelés lehetőségét!

Állományba vétel valós értéken történik, ha az megbízhatóan meghatározható:

bekerüléskor a bekerülési értéket,

• a fordulónapra vonatkozó értékelésnél a könyv szerinti értéket
• a valós értékre kell helyesbíteni az értékelési különbözet elszámolásával.

Értékelési különbözet = Valós érték – Bekerülési érték

(a későbbiekben az értékelési különbözet változását kell elszámolni!)

Nem alkalmazható a valós érték

• a lejáratig tartott pénzügyi eszközre,
• a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésre,
• a leányvállalatban, közös vezetésű vállalkozásban, társult vállalkozásban lévő, a be­fektetett pénzügyi eszközök közé tartozó tulajdoni részesedést jelentő befektetésre (Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban, Tartós jelentős tulajdoni részesedés)
• a visszavásárolt saját kibocsátású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra és tulajdoni részesedést jelentő befektetésre,
• az egyedi jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumokra,
• a nem pénzügyi eszközre vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre, ha az nem minősül származékos ügyletnek
• a klimatikus, geológiai vagy egyéb fizikai változókhoz kapcsolódó határidős, op­ciós ügyletre,
• az egyéb pénzügyi kötelezettségre,
• az olyan pénzügyi instrumentumra, amelynek valós értékét megbízható módon nem lehet megállapítani.

Az előzőekben meghatározott pénzügyi instrumentumokat a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési (beszerzési) értéken, illetve a szerződés szerinti értéken kell kimutatni, a számviteli törvény általános (bekerülési érték szerinti) értékelési előírásainak figyelembevételével.

3.2 Minősítési, átsorolási szabályok

Nem minősíthető kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé:

• a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésekből
• a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés,
• a biztosítási szerződésekből eredő követelés,
• a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni követelés.

A besorolást és az értékelést következetesen kell alkalmazni, azaz, ha a lejáratig tartott pénzügyi eszközt a vállalkozó

• kereskedési célúvá sorolja át, akkor azt a valós értékre is át kell értékelni,
• értékesíthetővé sorolja át, akkor azt a valós értékre is át lehet értékelni.

Ha a lejáratig tartott pénzügyi eszközből jelentős mértékű értékesítésre vagy átsorolásra került sor – és ez jelentősen befolyásolja az eszköz piaci értékét és a vállalkozás fizetőképességét –, akkor

• Az átsorolt eszközzel azonos jogokat megtestesítő, állományban maradó pénzügyi eszközöket kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé kell átsorolni (kivéve a kivételes körülmények miatti értékesítést vagy átsorolást) és
• Alkalmazni kell/lehet a valós értékelést.

A megmaradt állományt és az ugyanilyen pénzügyi eszköz későbbi beszerzését két évig nem lehet a lejáratig tartott eszközök közé sorolni.

Már meglévő pénzügyi eszközt (az előző eseten kívül) csak akkor lehet kereskedési célú kategóriába átsorolni, ha a rövid távú nyereség elérése érdekében folytatott tevékenység (kereskedési tevékenység) azt indokolja.

Kereskedési célú pénzügyi eszközt nem lehet átsorolni más kategóriába, kivéve, ha a kivételes körülmények miatt azok tartásának szándéka megváltozott.

Pénzügyi eszköz átsorolásakor

• Először a bekerülési állapotára kell az értékelést igazítani, azaz vissza kell rendezni az értékelési különbözetet, az értékvesztést, az időbeli elhatárolást, az ered­ményt, a valós értékelés értékelési tartalékát,
• Ezzel egyidejűleg el kell számolni az átsorolás utáni besorolásnak megfelelő pénzügyi eszközre vonatkozó indokolt értékelési különbözetet, értékvesztést, időbeli elhatárolást.

Ha az előző átsorolás

• nem a bekerülés évében történt, akkor az eredményt érintő értékelési különbözetek, értékvesztések, időbeli elhatárolások megszűntetését a jellegének megfelelő bevétel vagy ráfordítás növekedéseként kell elszámolni,
• a bekerülés évében történt, akkor az előbbi tételek megszűntetését a jellegének megfelelő bevétel vagy ráfordítás csökkenéseként, azaz stornó tételként kell elszámolni
• az átsorolás időpontjában.

A valós értéken történő értékelés szabályszerűségét könyvvizsgálónak kell ellenőriznie. Ha nem kötelező a könyvvizsgálat, akkor független könyvvizsgálót kell a feladattal megbízni.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé sorolt, a valós értéken történő értékelés alá vont befektetési célú kamatozó értékpapírokra nem alkalmazható a névérték és a bekerülési érték különbségének speciális időbeli elhatárolása.

3.3 Valós értékelés általános szabályai

A valós értéken történő értékelés választása esetén az értékelési különbözetet az ügylet jellegétől, illetve a pénzügyi instrumentum jellegétől függően eredménnyel szemben, vagy saját tőkével szemben kell/lehet elszámolni.

1. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

1a. A pozitív értékelési különbözet állományba vétele bekerüléskor és növekedése a későbbiekben.

T 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

– K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

1b. A pozitív értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel évében.

T 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

– K 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

1c. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel utáni években.

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

Ha bekerüléskor az értékelési különbözet negatív (-), nem számolható el értékvesztésként, azt értelemszerűen pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell kimutatni. A negatív különbözet csökkenését az állományba vétel évében ráfordítást csökkentő tételként kell elszámolni (sztornó tétel), a követő év(ek)ben pedig már a jellegének megfelelő eredményszámlával szemben kell kimutatni.

2. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözete

2.a. A negatív értékelési különbözet állományba vétele és növekedése a későbbiekben.

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 4. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözete

2.b. A negatív értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel évében.

T 4. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözete

– K 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

2.c. A negatív értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel utáni években.

T 4. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözete

– K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

Ha induláskor az értékelési különbözet ellenkező előjelű, az értelemszerűen pénzügyi műveletek egyéb bevétele között fog megjelenni. Az elszámolás logikája innentől kezdve hasonló.

3. Kereskedési célú származékos ügyletek, valamint a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek pozitív értékelési különbözete.

3.a. Az értékelési különbözet állományba vétele és növekedése a későbbiekben.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

3.b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel évében.

T 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

– K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

3.c. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel utáni években.

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

4. Kereskedési célú származékos ügyletek, valamint a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek negatív értékelési különbözete.

4.a. Az értékelési különbözet állományba vétele és növekedése a későbbiekben.

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

4.b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel évében.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

– K 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

4.c. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel utáni években.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

– K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

5. Kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek pozitív értékelési különbözete.

5.a. Az értékelési különbözet állományba vétele és növekedése a későbbiekben.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 97. Kapott kamat

5.b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel évében.

T 97. Kapott kamat

– K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

5.c. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel utáni években.

T 87. Fizetett kamat

– K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

6. Kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek negatív értékelési különbözete.

6.a. Az értékelési különbözet állományba vétele és növekedése a későbbiekben.

T 87. Fizetett kamat

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

6.b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel évében.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

– K 87. Fizetett kamat

6.c. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása az állománybavétel utáni években.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

– K 97. Kapott kamat

1. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete

1a. Az értékelési különbözet állományba vétele és növekedése a későbbiek során.

T 1.,3. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete

– K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

1b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása a későbbiek során.

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

– K 1.,3. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete

Megjegyzés: Az értékelési különbözet csak pozitív előjelű lehet, és nem része a könyv szerinti értéknek. Értékvesztés elszámolására is sor kerülhet, sőt el is kell számolni, ha szükségessé válik!

2. Cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügylet pozitív értékelési különbözete.

2a. Az értékelési különbözet állományba vétele és növekedése a későbbiek során.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

2b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása a későbbiek során.

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

– K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

3. Cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügylet negatív értékelési különbözete.

3a. Az értékelési különbözet állományba vétele és növekedése a későbbiek során.

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

3b. Az értékelési különbözet csökkenésének elszámolása a későbbiek során.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

– K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

A mérlegben szereplő pénzügyi eszközhöz rendelt értékelési különbözet az eszköz utolsó értékelésekor érvényes valós értéke és a bekerülési (beszerzési) értéke közötti különbözet összegével egyezik meg. A valós érték változásakor az értékelési különbözetet kell – a változás jellegétől függően – növelni vagy csökkenteni a a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival, vagy a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.

Az eszköz utolsó értékelésekor érvényes valós értéke

- a bekerülési (beszerzési) értéke

= pénzügyi eszközhöz rendelt értékelési különbözet (ÉK)

A valós érték változásakor az értékelési különbözetet kell növelni vagy csökkenteni

• a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve ráfordításaival,
• a valós értékelés értékelési tartalékával
• szemben.

Kereskedési célú pénzügyi eszközök:

• az értékelési különbözet mutatja az eszköz valós értékének a bekerülési érték fölé növekedését vagy a bekerülési érték alá csökkenését
• a pozitív vagy negatív jellegű értékelési különbözet az eszköz bekerülési értékével együtt alkotja annak könyv szerinti értékét, amely megegyezik a valós értékkel
• az eszköz értékében bekövetkezett csökkenés nem számolható el értékvesztés címén

Értékesíthető pénzügyi eszközök:

• az értékelési különbözet a bekerülési értéket meghaladó valós értéket mutatja, csak pozitív jellegű lehet, nem része az eszköz könyv szerinti értékének
• Ha az eszköz valós értéke a bekerülési érték alá csökken, akkor az értékelési kü­lön­bözetet meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, és ha ez a csökkenés tartósan és jelentős összegben fennáll, akkor értékvesztést kell elszámolni.
• Az egyéb részesedési viszonyt megtestesítő, tulajdoni részesedést jelentő befek­tetéseknél értékhelyesbítés és értékelési különbözet egyidejűleg nem állhat fenn.

3.4 Valós értéken értékelt pénzügyi eszközök és kötelezettségek csökkenésének elszámolása

Kereskedési célú pénzügyi eszközök és kötelezettségek kivezetése a nyilvántartásból könyv szerinti értéken történik, akol a könyv szerinti érték egyenlő az aktualizált bekerülési értékkel, vagyis a bekerülési érték módosítva a valós értékelés értékelési különbözetével.

Értékesíthető pénzügyi eszközök kivezetése könyv szerinti értéken történik, valamint meg kell szüntetni a kapcsolódó valós értékelés értékelési tartalékát is.

A könyv szerinti érték egyenlő az aktualizált bekerülési értékkel a valós értékelés értékelési különbözete nélkül.

1. Kereskedési célú pénzügyi eszközök csökkenése.

1a. Aktualizált bekerülési érték kivezetése

Aktualizált bekerülési érték = Bekerülési érték – törlesztés – értékvesztés + visszaírt értékvesztés

T 3. Pénzeszköz / 3. Követelés / 3. Technikai számla / 8. Ráfordítás / 9. Bevétel

K 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök

1b. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözetének kivezetése (az ábra a pozitív értékelési különbözet kivezetését mutatja, negatív értékelési különbözet esetén az elszámolás pont fordítva történik)

T 3. Pénzeszköz / 3. Követelés / 3. Technikai számla / 8. Ráfordítás / 9. Bevétel

K 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

2. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek csökkenése.

2a. Aktualizált bekerülési érték kivezetése.

T 4. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek

K 3. Pénzeszköz / 3. Technikai számla / 8. Ráfordítás / 9. Bevétel

2b. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözetének kivezetése.

T 4. Kereskedési célú pénzügyi kötelezettségek értékelési különbözete

K 3. Pénzeszköz / 3. Technikai számla / 8. Ráfordítás / 9. Bevétel

Megjegyzés: Ellenkező előjelű egyenleg esetén az értékelési különbözet visszavezetése pont fordítva történik.

1. Értékesíthető pénzügyi eszközök csökkenése.

1a. Aktualizált bekerülési érték kivezetése

T 3. Pénzeszköz / 3. Követelés / 3. Technikai számla / 8. Ráfordítás / 9. Bevétel

K 1.,3. Értékesíthető pénzügyi eszközök

1b. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözetének kivezetése.

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

K 1.,3. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete

3.5 Származékos ügyletek és a valós értékelés

Kereskedési célú és fedezeti célú származékos ügyletek

• Valós értéken vagy belső értéken kell értékelni
• Bekerülési érték: az ügylet költségei (ügynöki díj, jutalék, opciós díj)
• Állományba vétel: az ügylethez rendelt, követeléseken belül megnyitott „szár­ma­zékos ügyletek pozitív értékelési különbözete” számlán a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.
• A pénzügyi instrumentumok bekerülésekor – a könyvekbe bekerülési (beszerzési) értéken történő felvételt követően -, valamint a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor a bekerülés időpontjában érvényes, illetve mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján érvényes valós értéken vagy belső értéken kell értékelni a kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket,
• (5) A (4) bekezdés szerinti ügyletek bekerülési (beszerzési) értéke az ügylet kötése kapcsán – annak érdekében – felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összege. Az ügylet bekerülési (beszerzési) értékét az ügylethez rendelt, a követeléseken belül szereplő pozitív értékelési különbözetben kell nyilvántartásba venni a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.

A kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyletek kötés (bekerülés) napján, valamint – a mérleg fordulónapig le nem zárt ügyletek esetén – a mérleg fordulónapjára vonatkozó valós értéken történő értékelése során megállapított értékelési különbözet az ügylet valós értéke, várható eredménye

Az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum

kötési (határidős) ára, mint mérlegen kívüli tétel

- piaci ára (valós értéke), mint mérlegen kívüli tétel

= nettó valós érték

(6) A (4) bekezdés szerinti ügyletek kötés (bekerülés) napján, valamint – a mérleg fordulónapjáig le nem zárt ügyletek esetén – a mérleg fordulónapjára vonatkozó valós értéken történő értékelése során megállapított értékelési különbözet az ügylet valós értéke, várható eredménye, amely az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum kötési (határidős) ára összegében az ügylet kapcsán mérlegen kívüli tételként nyilvántartásba vett pénzügyi követelés vagy kötelezettség, illetve az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum értékelés napjára vonatkozó piaci ára (valós értéke) összegében, mint mérlegen kívüli tételként fennálló pénzügyi kötelezettség vagy követelés különbözete (nettó valós értéke).

(7) A (4) bekezdés szerinti ügyletek valós értéke a (6) bekezdés, valamint az 59/B. § (3) bekezdés b) pontja, (4) bekezdése, (5) bekezdés b) pontja, (6) bekezdése szerint meghatározott módszertől eltérő általános értékelési eljárásokkal is megállapítható.

(3) Az átértékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni:

a) a mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi eszköz, illetve pénzügyi kötelezettség esetében, az eszközhöz, illetve a kötelezettséghez rendelt értékelési különbözettel szemben, az aktuális értékeléskori valós érték, valamint a megelőző utolsó értékelés során kialakult értékelési különbözettel módosított bekerülési (beszerzési) érték különbözetének összegében;

b) a kereskedési célú származékos ügylet és a piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet esetében, jellegétől függően az ügylethez rendelt, a követelések, illetve a kötelezettségek között kimutatott pozitív, illetve negatív értékelési különbözettel szemben, az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum aktuális értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetnek a megelőző utolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözethez képest fennálló eltérése összegében (előjelének megfelelően).

(4) Az átértékelési különbözetet az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetendő kamatok és a kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni a kamatfedezeti célra kötött piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet esetében, jellegétől függően az ügylethez rendelt, a követelések, illetve a kötelezettségek között kimutatott pozitív, illetve negatív értékelési különbözettel szemben az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum aktuális értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetnek a megelőző utolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözethez képest fennálló eltérése összegében (előjelének megfelelően).

(5) Az átértékelési különbözetet a saját tőkén belül, az értékelési tartalék részét képező, valós értékelés értékelési tartalékában kell kimutatni:

a) a mérlegben szereplő értékesíthető pénzügyi eszköz esetén, az eszközhöz rendelt értékelési különbözettel szemben, az aktuális értékeléskori valós érték, valamint a megelőző utolsó értékelés során kialakult értékelési különbözettel módosított bekerülési (beszerzési) érték különbözetének összegében mindaddig, amíg az eszközhöz rendelt értékelési különbözet pozitív;

b) a cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügylet esetén, jellegétől függően, az ügylethez rendelt követelések, illetve kötelezettségek között kimutatott pozitív, illetve negatív értékelési különbözettel szemben, az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum aktuális értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetnek a megelőző utolsó értékelés napján érvényes piaci értéke (valós értéke) és kötési (határidős) árfolyama közötti különbözethez képest fennálló eltérése összegében (előjelének megfelelően).

A származékos ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szűntetni

Kereskedési célú ügyletnél:

• Pozitív értékelési különbözet => pénzügyi műveletek egyéb bevételeit csökkentő tétel
• Negatív értékelési különbözet => pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tétel

(8) A kereskedési célú származékos elszámolási ügyletek zárásakor, az ügylet tárgyát képező áru, pénzügyi instrumentum záráskori piaci ára (árfolyama) és a kötési (határidős) árfolyama közötti különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a pénzeszközök növekedésével, illetve csökkenésével szemben, ténylegesen realizált eredményként. A kereskedési célú származékos leszállítási ügyletek zárását az 59/B. § (14) bekezdése szerint kell elszámolni.

(9) A (4) bekezdés szerinti származékos ügylet zárásakor az értékelési különbözet összegét meg kell szüntetni jellegétől függően:

a) kereskedési célú ügyleteknél a pozitív értékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit csökkentő, a negatív értékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait csökkentő tételként,

b) piaci érték (valós érték) fedezeti ügyleteknél a pozitív értékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként, illetve fizetendő kamatként és kamatjellegű ráfordításként, a negatív értékelési különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb kapott (járó) kamatként és kamatjellegű bevételként,

c) a cash-flow fedezeti ügyleteknél, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyleténél a valós értékelés értékelési tartalékával szemben elszámolva.

Piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletnél

• Pozitív értékelési különbözet
  • pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait növeli,
  • illetve a fizetendő kamatokat növeli
• Negatív értékelési különbözet
  • pénzügyi műveletek egyéb bevételeit növeli,
  • illetve a kapott kamatokat növeli

Cash-flow fedezeti ügylet, ill. külföldi cégben lévő nettó befektetés fedezeti ügylet esetén

• A valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell megszűntetni
• A származékos ügyletek az ügylet zárásáig mérlegen kívüli tételként kerülnek nyilvántartásra a szerződés szerinti kötelezettség összegében, a kötési (határidős) árfolyamon.
• A származékos ügyletnek nem minősülő határidős ügyletek és opciós ügyletek esetében nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés, az ügylet zárását az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni.
• A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem fedezeti céllal kötött származékos ügyletek kizárólag kereskedési célúnak minősíthetők

A kereskedési célú származékos

• elszámolási ügyletek zárásakor az ügylet eredményét – a záráskori piaci ár és a kötési (határidős) ár különbségét – a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között kell elszámolni, mint realizált eredményt,
• leszállítási ügyletek zárását az azonnali adásvétel általános szabályai szerint kell rendezni. Az ilyen módon bekerült pénzügyi eszközöket azonnal valós értékre kell értékelni, mindig a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel/ráfordításaival szemben.

3.6 Áttérés valós értékelésre

Alapvető szabályok

• Üzleti év elején, annak első napjára vonatkozóan lehet
• A valós értékelés miatti átsorolások végrehajtása.
• Nyitó rendező tételek elszámolása
  • A mérlegben szereplő kereskedési célú pénzügyi eszközök értékvesztésének kivezetése (pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak csökkenése)
  • A könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történő átértékelése (értékelési különbözet és pénzügyi műveletek egyéb bevételei vagy pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai)
    

1a. Kereskedési célú pénzügyi eszközök korábban elszámolt értékvesztésének kivezetése.

T 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékvesztése

K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

1b. Kereskedési célú pénzügyi eszközök (pozitív) értékelési különbözetének állományba vétele.

T 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

1c. Kereskedési célú pénzügyi eszközök (negatív) értékelési különbözetének állományba vétele.

T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

K 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

2. Az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése

• Ha volt értékvesztésük, akkor először azt csökkenteni kell, majd
• Az értékvesztés visszaírását meghaladó (pozitív) értékelési különbözetet el kell számolni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben
• Ha értékvesztés nem volt, akkor a pozitív értékelési különbözetet kell elszámolni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben
  

1a. Értékesíthető pénzügyi eszközök (tartós értékpapírok, részesedések) korábban elszámolt értékvesztésének kivezetése.

T 1. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése

T 1. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése

T 1. Egyéb tartós részesedés értékvesztése

K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

1b. Értékesíthető pénzügyi eszközök (tartós vásárolt követelések) korábban elszámolt értékvesztésének kivezetése.

T 1. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztése / 1. Tartós vásárolt követelések értékvesztése

K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

1c. Értékesíthető pénzügyi eszközök – értékvesztést meghaladó – (pozitív) értékelési különbözetének állományba vétele.

T 1. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete

T 1. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

1d. Értékesíthető pénzügyi eszközök (pozitív) értékelési különbözetének állományba vétele, ha nem volt értékvesztés.

T 1. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete

T 1. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete

K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

3. A mérleg fordulónapjáig le nem zárt származékos ügyletekkel kapcsolatban,

• a várható eredmény összegében korábban elszámolt tételek megszűntetése
  • Az AIE, a PIE, a céltartalékok kivezetése a megfelelő eredménytétellel szem­ben történik,
• Majd az ügyletek átértékelése, a várható eredmények elszámolása (3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete, illetve 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete) a megfelelő eredménytétellel szemben
  • Pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai,
  • Egyéb kapott (járó) kamatok/ fizetendő kamatok
    

1a. Fordulónapig le nem zárt származékos ügyletekre korábban elszámolt aktív időbeli elhatárolás kivezetése.

T 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei / 9. Kapott kamatok

K 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

1b. Fordulónapig le nem zárt származékos ügyletekre korábban elszámolt passzív időbeli elhatárolás kivezetése.

T 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása / 8. Fizetendő kamatok

1c. Fordulónapig le nem zárt származékos ügyletekre korábban elszámolt céltartalékok kivezetése.

T 42. Céltartalékok

K 9. Egyéb bevételek

1d. Fordulónapig le nem zárt származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetének állományba vétele.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei / 9. Kapott kamatok

1e. Fordulónapig le nem zárt származékos ügyletek negatív értékelési különbözetének állományba vétele.

T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása / 8. Fizetendő kamatok

K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

3.7 Visszatérés a valós értékelésről a bekerülési értékelésre

• A visszatérés fordulónapi dátummal történhet az átsorolás általános szabályait is figyelembe véve.
  • Pénzügyi eszköz átsorolásakor (ha a Sztv. másként nem rendelkezik)
    • Először a bekerülés állapotára kell az értékelést igazítani, azaz vissza kell rendezni az értékelési különbözetet, az értékvesztést, az időbeli elha­tárolást, az eredményt, a valós értékelés értékelési tartalékát,
    • Ezzel egyidejűleg el kell számolni az átsorolás utáni besorolásnak meg­fe­lelő pénzügyi eszközre vonatkozó értékvesztést, időbeli elhatárolást.
• Ha az átsorolás
  • Nem a bekerülés évében történt, akkor az eredményt érintő értékelési külön­bö­zetek, értékvesztések, időbeli elhatárolások megszüntetését a jellegétől függő bevétel vagy ráfordítás növekedéseként kell elszámolni,
  • A bekerülés évében történt, akkor az előbbi tételek megszüntetését a jelleg­étől függő bevétel vagy ráfordítás csökkenéseként (stornó tételként) kell elszámolni az átsorolás időpontjában.
• A korábban elszámolt, valós értékelés miatti értékelési különbözeteket értelem­szerűen ki kell vezetni
  • a megfelelő eredményszámlával szemben
  • pénzügyi műveletek egyéb bevételei / ráfordításai
  • egyéb kapott (járó) kamatok / fizetendő kamatok
• a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.
• Ezt követően az Sztv. általános értékelési szabályait alkalmazva el kell számolni a szükséges
  • értékvesztéseket,
  • aktív és passzív időbeli elhatárolásokat,
  • céltartalékokat.
    

1a. Kereskedési célú pénzügyi eszközök (pozitív) értékelési különbözetének kivezetése.

T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

K 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

1b. Kereskedési célú pénzügy i eszközök (negatív) értékelési különbözetének kivezetése.

T 3. Kereskedési célú pénzügyi eszközök értékelési különbözete

K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

2a. Kereskedési célú származékos és piaci (valós) érték fedezeti ügyletek pozitív értékelési különbözetének kivezetése.

T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

2b. Kereskedési célú származékos és piaci (valós) érték fedezeti ügyletek negatív érté­kelési különbözetének kivezetése.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

3a. Kamatfedezeti célú piaci (valós) érték fedezeti ügyletek pozitív értékelési külön­bözetének kivezetése.

T 8. Fizetett (fizetendő) kamatok és kamatjellegű ráfordítások

K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

3b. Kamatfedezeti célú piaci (valós) érték fedezeti ügyletek negatív értékelési külön­bözetének kivezetése.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

K 9. Kapott (járó kamatok és kamatjellegű bevételek

4a. Cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befek­tetés fedezetére kötött ügylet pozitív értékelési különbözetének kivezetése.

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

4b. Cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügylet pozitív értékelési különbözetének kivezetése.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

5. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözetének kivezetése.

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

K 1.,3. Értékesíthető pénzügyi eszközök értékelési különbözete

1-3. gazdasági események esetében, ha a visszatérés évében történt az értékelési különbözet állományba vétele, akkor a kivezetést az állományba vétel stornójaként kell elszámolni, a pozitív különbözetet bevétel csökkentő, a negatív különbözetet ráfordítás csökkentő tételként.

Ezt követően kerül sor a bekerülési érték szerinti értékelés alapján az értékvesztések, időbeli elhatárolások, céltartalékok elszámolására.

PÉLDA – Elszámolással teljesülő kamat-swap ügylet valós értékelés alkalmazása esetén

Elszámolással teljesülő kamat-swap ügylet, nem alkalmazzák a fedezeti elszámolást

Ügylet tárgya: fix Ft névértékre fix 1,1% kamatot fizet Ft-ban és változó kamatot kap szintén Ft-ban (pl.: BUBOR + 0,8%). Elszámolási időszak: 6 hónap, a változó kamat ezen időszak alatt nem változik!

Ügylet névértéke legyen 1 000 000 Ft

Ügyletkötés dátuma: 2X20.02.01

Zárás dátuma: 2X21.07.31.

Változó kamatlábak:

2X20.02.01 – 2X20.07.31 között: 1,14%

2X20.08.01 – 2X21.01.31 között: 1,15%

2X21.02.01 – 2X21.07.31 között: 1,04%

2X20.12.31-i cash-flow várakozás: 10 750 Ft

Feladat: Könyveljük az eseményeket, ha a valós értéken történő értékelést alkalmazza a vállalkozás! (A 0. számlaosztályban való könyveléstől eltekintünk az egyszerűsítés kedvéért!)

Megoldás

2X20.02.01. Ügyletkötés időpontjában az elszámolás:

Nincs könyvelési tétel, mert ügyletkötéskor az ügylet valós értéke nulla!

2X20.07.31. Kamatkülönbözet pénzügyi rendezése:

Fizetett fix kamat:

1 000 000 × 1,1% × 6/12 = 5500

Kapott változó kamat:

1 000 000 × 1,14% × 6/12 = 5700

Kamatkülönbözet: 200 (nyereség jellegű)

T 384. Elszámolási betétszámla – K 974. Kamatbevétel 200

2X20.12.31. Időarányos kamatkülönbözet elhatárolása

Valós értékelés alkalmazása esetén nem lehet, mert a felhalmozott kamat része a swap ügylet valós értékének!

Fordulónapi értékelés:

Jövőben fizetendő fix kamat cash-flow:

1 000 000 × 1,1% = 11 000

Várhatóan járó változó kamat cash-flow: 10 750

Fordulónapi belső érték: 10 750 – 11 000 = - 250 (veszteség)

T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete 250

Eredményhatás: + 200 – 250 = - 50

Megjegyzés:

A nyereség jellegű különbözet elszámolása a következő lenne:

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 97. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele

2X21.01.31. Kamatkülönbözet pénzügyi rendezése:

1 000 000 × (1,15 – 1,1) × 6/12 = +250

T 384. Elszámolási betétszámla – K 974. Kamatbevétel 250

2X21.07.31. Kamatkülönbözet pénzügyi rendezése:

1 000 000 × (1,04 – 1,1) × 6/12 = -300

T 873. Kamatráfordítás – K 384. Elszámolási betétszámla 300

Értékelési különbözet visszavezetése:

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

– K 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 250

Eredményhatás: + 250 – 300 + 250 = + 200

Időszak kezdete	Időszak vége	Névérték	Fix / változó kamatláb	Kamat cash-flow
Fizetett összeg
2X20.02.01.	2X20.07.31.	1 000 000	1,1%	5 500
2X20.08.01.	2X21.01.31.	1 000 000	1,1%	5 500
2X21.02.01.	2X21.07.31.	1 000 000	1,1%	5 500
Összesen				16 500
Kapott összeg
2X20.02.01.	2X20.07.31.	1 000 000	1,14%	5 700
2X20.08.01.	2X21.01.31.	1 000 000	1,15%	5 750
2X21.02.01.	2X21.07.31.	1 000 000	1,04%	5 200
Összesen				16 650

16 650 – 16 500 = +150

3.8 Esettanulmányok a valós értéken történő értékeléshez

Esettanulmány 1

A vállalkozás befektetési céllal 100 db részvényt vásárolt, ezzel 5 % részesedést szerzett az adott vállalkozásban. A részvények névértéke 100 E Ft/db, vételi árfolyamértéke 120 %. A vásárlásra nem származékos ügylet keretében került sor! A bekerülési értéke megegyezik a bekerüléskori valós értékével.

Feladat:

1. Határozza meg a részvény bekerülési értékét, könyvelje a gazdasági eseményeket, ha az ellenérték átutalása a vásárláskor azonnal megtörtént és a részvény tőzsdei árfolyama

• a fordulónapon 115 %,
• mérlegkészítéskor 118 %.

2. A vállalkozás él a valós értéken történő értékelés lehetőségével.

„Még egy kérdés?”

Hogyan módosul az elszámolás, ha a részvény tőzsdei árfolyama

a fordulónapon 125 %,

mérlegkészítéskor 128 %?

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel
1.	Befektetési célú részvény vásárlás (értékesíthető pénzügyi eszköz) 100 db × 100 E Ft/db × 1,2	1. Egyéb tartós részesedés	3. Elszámolási betét	12 000
2.	Év végi értékelés 100 db × 100 E Ft/db× (115% – 120%) = -500	8. Részes., ép-k, bankbetétek értékvesztése és visszaírása	1. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása	500
	„Még egy kérdés”
2.	100 db × 100 E Ft/db× (125% – 120%) = +500	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	500

Esettanulmány 2

A vállalkozás kereskedési célra tárgyév szeptember 1-jén 1000 E Ft-ért kamatozó értékpapírt vásárolt. A vételárban lévő féléves kamat összege 102 E Ft, az értékpapír névértéke 850 E Ft, valós – kamat nélküli – értéke 860 E Ft. A vásárlásra nem származékos ügylet keretében került sor!

A mérlegfordulónapi tényleges (kamatot is magában foglaló) piaci értéke 1020 E Ft. A kamatozó értékpapírt a vállalkozás következő év február 28-án értékesítette 1080 E Ft-ért. A kamatfizetés minden év március 1-jén esedékes.

Feladat:

Könyvelje a gazdasági eseményeket mindkét évben teljeskörűen, ha a vállalkozás él a valós értéken történő értékelés lehetőségével!

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel
	Kötvény vásárlás ( kereskedési célú) (1000 – 102)	3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír	3. Elszámolási betét	898
	Vételárban lévő kamat	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	3. Elszámolási betét	102
	Vásárláskor átértékelés (898 – 860)	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Értékpapírok értékelési különbözete	38
	Mérleg fordulónapi átértékelés Piaci érték: 1020 – 102 × 10/6 = 850	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Értékpapírok értékelési különbözete	10
	Értékesítés (KSZÉ kivezetése)	3. Értékpapír elszámolási számla	3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír	898
	Értékelési különbözet kivezetése	3. Értékpapírok értékelési különbözete	3. Értékpapír elszámolási számla	48
	Ellenérték	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	1080
	Eladási árban lévő kamat 102 × 2	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	204
	Árfolyam nyereség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok ár­folyamnyeresége	26

Esettanulmány 3

A vállalkozás megvásárolja befektetési céllal tárgyév augusztus 1-jén egy részvénytársaság részvényeinek 10%-át 1500 E Ft-ért, amelynek piaci értéke a beszerzés időpontjában 1800 E Ft, a mérlegfordulónapon (dec. 31.) 1600 E Ft. A következő mérlegfordulónapi (dec. 31.) piaci érték 1450 E Ft. A részvények az ezt követő év március 31-én értékesítésre kerültek, eladási ár 1490 E Ft.

Feladat: Könyvelje a gazdasági eseményeket mindhárom évben teljeskörűen, ha a vállalkozás él a valós értéken történő értékelés lehetőségével!

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel
	Befektetési célú részvény vásárlás (értékesíthető pénzügyi eszköz)	1. Egyéb tartós részesedés	3. Elszámolási betét	1500
	Átértékelés a beszerzéskor a valós értékre (1800 – 1500)	1. Tartós részesedések ÉK	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	300
	Mérlegfordulónapi értékelés (1600 – 1800)	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	200
	Következő év:
	Év végi értékelés (1450 – 1600)	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	100
	Értékvesztés elszámolása	8. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesz­tése és visszaírása	1. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása	50
	Következő év március 31.
	Értékesítés: KSZÉ kivezetése	3. Értékpapír elszámolási számla	1. Egyéb tartós részesedés	1500
	Értékvesztés kivezetése	1. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása	3. Értékpapír elszámolási számla	50
	Eladási ár	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	1490
	Árfolyam nyereség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek	40

Esettanulmány 4

A vállalkozás forgatási céllal hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat vásárolt 2X25. augusztus 1-jén. Kereskedési célú pénzügyi eszközként kerültek besorolásra. A vásárlásra nem származékos ügylet keretében került sor!

Beszerzett mennyiség 150 db

Névérték 100 E Ft/db

Beszerzési árfolyam 86 %

Kamat mértéke 12%/év

Kamatfizetés ideje évente április 1.

A piaci (kamatot is magában foglaló) árfolyama:

a) esetben:

• a vásárlás napján 92%,
• a fordulónapon: 101%
• a mérlegkészítés napján (február 28-án): 104%

b) esetben:

• a vásárlás napján 93%,
• a fordulónapon: 93%
• a mérlegkészítés napján (február 28-án): 97%

c) esetben:

• a vásárlás napján 93%,
• a fordulónapon: 89%
• a mérlegkészítés napján (február 28-án): 92%.

Az értékpapírok 2X26. április 30-án értékesítésre kerültek 95%-os árfolyamon.

Feladat:

Könyveljük a gazdasági eseményeket mindkét évben teljeskörűen, ha a vállalkozás él a valós értéken történő értékelés lehetőségével!

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel
	Kamatozó értékpapír vásárlás forgatási célból (kereskedési célú pénzügyi eszköz) 150 × 100 × 0,86	3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír	3. Elszámolási betét	12 900
	Vételárban lévő kamat 150 × 100 × 0,12 × 4/12 = 600 Bekerülési érték: 12300	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír	600
	a) eset:
	Piaci érték a vásárlás napján 150 × 100 × 0,92 – 600 = 13200
	Pozitív értékelési különbözet (13200 – 12300)	3. Értékpapírok értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei	900
	Év végi értékelés: Piaci érték a fordulónapon: 150 × 100 × 1,01 – 150 × 100 × 0,12 × 9/12 = 13800
	13800 – 13200 Pozitív értékelési különbözet	3. Értékpapírok értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei	600
	Kamat elhatárolás 150 × 100 × 0,12 × 9/12	3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	1350
	Következő év:
	Elhatárolás feloldása	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása	1350
	Kapott kamat 150 × 100 × 0,12	3. Elszámolási betét	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	1800
	Értékesítés – KSZÉ kivezetése	3. Értékpapír elsz. számla	3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír	12300
	Értékelési különbözet kivezetése	3. Értékpapír elszámolási számla	3. Értékpapírok értékelési különbözete	1500
	Eladási ár 150 × 100 × 0,95	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	14250
	Kamat 150 × 100 × 0,12 × 1/12	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	150
	Árfolyam nyereség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok árfolyamnyeresége	300

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel
	b) eset
	Piaci érték a vásárlás napján 150 × 100 × 0,93 – 600 = 13350
	Értékelési különbözet: 13 350 – 12 300	3. Értékpapírok értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei	1050
	Piaci érték a fordulónapon 150 × 100 × 0,93 – 1350 = 12 600
	12600 – 13350 = - 750	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei	3. Értékpapírok értékelési különbözete	750
	Kamat elhatárolás 150 × 100 × 0,12 × 9/12	3. Bevételek aktív idő­beli elhatárolása	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	1350
	Következő év:
	Elhatárolás feloldása	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása	1350
	Kapott kamat 150 × 100 × 0,12	3. Elszámolási betét	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	1800
	Értékesítés – KSZÉ kivezetése	3. Értékpapír elszámolási számla	3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír	12300
	Értékelési különbözet kivezetése	3. Értékpapír elszámolási számla	3. Értékpapírok értékelési különbözete	300
	Eladási ár 150 × 100 × 0,95	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	14250
	Kamat 150 × 100 × 0,12 × 1/12	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	150
	Árfolyam nyereség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Forgóeszközök között kimu­tatott értékpapírok árfolyamnyeresége	1500

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel
	c) eset
	Piaci érték a vásárlás napján (13 350 – 12 300)	3. Értékpapírok értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei	1050
	Piaci é. a fordulónapon 150 × 100 × 0,89 – 1350 = 12 000
	Értékelési különbözet: 12000 – 13350 = -1350	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei	3. Értékpapírok értékelési különbözete	1050
		8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Értékpapírok értékelési különbözete	300
	Kamat elhatárolás 150 × 100 × 0,12 × 9/12	3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	1350
	Következő év:
	Elhatárolás feloldása	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása	1350
	Kapott kamat 150 × 100 × 0,12	3. Elszámolási betét	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	1800
	Értékesítés – KSZÉ kivezetése	3. Értékpapír elszámolási számla	3. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír	12300
	Értékelési különbözet kivezetése	3. Értékpapírok értékelési különbözete	3. Értékpapír elszámolási számla	300
	Eladási ár 150 × 100 × 0,95	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	14250
	Kamat 150 × 100 × 0,12 × 1/12	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek	150
	Árfolyam nyereség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok árfolyamnyeresége	2100

Esettanulmány 5

A vállalkozás befektetési céllal részvényeket vásárolt 2X17. július 1-jén és ezzel 14%-os részesedésre tett szert. Értékesíthető pénzügyi eszközként kerültek besorolásra. A vásárlásra nem származékos ügylet keretében került sor!

Beszerzett mennyiség 250 db

Névérték 100 E Ft/db

Beszerzési árfolyam 92 %

A piaci árfolyama:

a) esetben:

• a vásárlás napján 95%,
• a fordulónapon: 99%
• a mérlegkészítés napján (február 28-án): 98%

b) esetben:

• a vásárlás napján 96%,
• a fordulónapon: 93%
• a mérlegkészítés napján (február 28-án): 94%

c) esetben:

• a vásárlás napján 94%,
• a fordulónapon: 90%
• a mérlegkészítés napján (február 28-án): 89%.

Az értékpapírok 2X18. április 30-án értékesítésre kerültek

1) esetben: 89%-os árfolyamon,

2) esetben: 96%-os árfolyamon.

Feladat:

Könyvelje a gazdasági eseményeket mindkét évben teljeskörűen, ha a vállalkozás él a valós értéken történő értékelés lehetőségével!

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel
	Értékesíthető pénzügyi eszköz
	a) eset:
	Vásárlás 250 × 100 × 0,92	1. Egyéb tartós részesedés	3. Elszámolási betét	23000
	Átértékelés 250 × 100 × 0,95 = 23750	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	750
	Fordulónapon	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	1000
	Értékesítés – KSZÉ kivezetése	3. Értékpapír elszámolási számla	1. Egyéb tartós részesedés	23000
	Értékelési különbözet kivezetése	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	1750
	Ellenérték
	1) esetben	384. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	22250
	Árfolyam veszteség	8. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek	3. Értékpapír elszámolási számla	750
	2) esetben	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	24000
	Árfolyam nyereség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Részesedésekből származó bevételek, árfolyam­nyereségek	1000
	b) eset
	Vásárlás 250 × 100 × 0,92	1. Egyéb tartós részesedés	3. Elszámolási betét	23000
	Átértékelés 250 × 100 × 0,96 = 24000	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	1000
	Fordulónapon 250 × 100 × 0,93 = 23250	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	750
	Értékesítés – KSZÉ kivezetése	3. Értékpapír elszámolási számla	1. Egyéb tartós részesedés	23000
	Értékelési különbözet kivezetése	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	250
	Ellenérték
	1) esetben	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	22250
	Árfolyam veszteség	8. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek	3. Értékpapír elszámolási számla	750
	2) esetben	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	24000
	Árfolyam nyereség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek	1000

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel
	c) eset
	Vásárlás 250 × 100 × 0,92	1. Egyéb tartós részesedés	3. Elszámolási betét	23000
	Átértékelés 250 × 100 × 0,94	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	500
	Fordulónapon 250 × 100 × 0,9 = 22500	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	1. Tartós részesedések értékelési különbözete	500
	Értékvesztés	8. Részes., ép-k, bankbetétek értékvesztése és visszaírása	1. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása	500
	Értékesítés – KSZÉ kivezetése	3. Értékpapír elszámolási számla	1. Egyéb tartós részesedés	23000
	Értékvesztés kivezetése	1. Részesedések értékvesztése és annak visszaírása	3. Értékpapír elszámolási számla	500
	Ellenérték
	1) esetben	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	22250
	Árfolyam veszteség	8. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek	3. Értékpapír elszámolási számla	250
	2) esetben	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	24000
	Árfolyam nyereség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Részesedésekből származó bevételek, árfolyam­nyereségek	1500

Esettanulmány 6 (Határidős elszámolási ügylet)

Határidős elszámolási ügyletet kötöttünk tárgyév november 1-jén következő év ja­nuár 31-ei határidőre tőzsdei részvények vásárlására.

• Mennyiség: 200 db
• Határidős árfolyam: 50 E Ft/db
• Alapletét: 10%
• A részvény fordulónapi tőzsdei árfolyama: 56 E Ft/db
• Ügylet zárásakor a napi tőzsdei árfolyam: 59 E Ft/db

A fordulónapra az elszámolóház megküldte az elszámolást, a pénzügyi teljesítésre az ügylet zárásakor kerül sor. Fordulónap: december 31. Mérlegkészítés időpontja március 31.

Származékos ügyletnek minősül, nem fedezeti célú! A fordulónapi értékelésre a valós értéket alkalmazzák.

Feladat:

1. Könyvelje az eseményeket, ha a vállalkozás nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

2. Könyvelje az eseményeket, ha a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

„Még egy kérdés”

Hogyan történne az elszámolás a másik fél szempontjából? (Határidős elszámolási ügylet részvény eladására)

1. A vállalkozás nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

2. A vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Kereskedési célú, határidős elszámolási vételi ügylet (származékos ügylet)
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Tárgyév:
	Alapletét 200 × 50 × 0,1	3. Egyéb követelés	3. Elszámolási betét	1000	3. Egyéb követelés	3. Elszámolási betét	1000
	Jövőbeni kötelezettség (200 × 50)	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	0. Jövőbeni kötelezettség	10 000	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	0. Jövőbeni kötelezettség	10 000
	Jövőbeni követelés	0. Jövőbeni követelés	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	10 000	0. Jövőbeni követelés	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	10 000
	Fordulónapi értékelés
	Nem realizált árfolyamnyereség 200 × (56 – 50) = 1200	Nem mutatható ki!			3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	1200
	A 0-ban kimutatott követelés átértékelése: 200 × (56 – 50)	0. Jövőbeni követelés	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	1200	0. Jövőbeni követelés	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	1200
	Következő év:
	Nem realizált árfolyamnyereség visszavezetése	Nem volt kimutatható, nincs visszavezetés!			9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete	1200
	Ügylet zárása 200 × (59 – 50)	3. Elszámolóházzal szembeni egyéb követelés	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	1800	3. Elszámolóházzal szembeni egyéb követelés	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	1800
	Pénzügyi teljesítés	3. Elszámolási betét	3. Elszámolóházzal szembeni egyéb követelés	1800	3. Elszámolási betét	3. Elszámolóházzal szembeni egyéb követelés	1800
	Jövőbeni kötelezettség visszavezetése	0. Jövőbeni kötelezettség	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	10 000	0. Jövőbeni kötelezettség	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	10 000
	Jövőbeni követelés visszavezetése	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	0. Jövőbeni követelés	11 200	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	0. Jövőbeni követelés	11 200
	Alapletét visszautalása	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés	1000	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés	1000

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	„Még egy kérdés?”
	Kereskedési célú, határidős elszámolási eladási ügylet (származékos ügylet)
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Tárgyév:
	Alapletét 200 × 50 × 0,1	3. Egyéb követelés	3. Elszámolási betét	1000	3. Egyéb követelés	3. Elszámolási betét	1000
	Jövőbeni kötelezettség (200 × 50)	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	0. Jövőbeni kötelezettség	10 000	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	0. Jövőbeni kötelezettség	10 000
	Jövőbeni követelés	0. Jövőbeni követelés	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	10 000	0. Jövőbeni követelés	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	10 000
	Fordulónapi értékelés
	Nem realizált árfolyamveszteség 200 × (50 – 56) = -1200	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása	1200	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	1200
	A 0-ban kimutatott kötelezettség átértékelése: 200 × (56 – 50)	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	0. Jövőbeni kötelezettség	1200	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	0. Jövőbeni kötelezettség	1200
	Következő év:
	Nem realizált árfolyamveszteség visszavezetése	4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	1200	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	1200
	Ügylet zárása 200 × (50 – 59)	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Elszámoló házzal szembeni kötelezettség	1800	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Elszámoló házzal szembeni kötelezettség	1800
	Pénzügyi teljesítés	4. Elszámoló házzal szembeni kötelezettség	3. Elszámolási betét	1800	4. Elszámoló házzal szembeni kötelezettség	3. Elszámolási betét	1800
	Jövőbeni kötelezettség visszavezetése	0. Jövőbeni kötelezettség	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	11 200	0. Jövőbeni kötelezettség	0. Jövőbeni kötele-zettség ellenszámla	11 200
	Jövőbeni követelés visszavezetése	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	0. Jövőbeni követelés	10 000	0. Jövőbeni követelés ellenszámla	0. Jövőbeni követelés	10 000
	Alapletét visszautalása	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés	1000	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés	1000

Esettanulmány 7

Elszámolással teljesülő, kereskedési célú devizavételi opciós ügylet

Ügylet tárgya: 10 000 euró vétele (forintért)

Kötési árfolyam: 300 Ft/EUR

Ügyletkötés dátuma: 2x17.10.01.

Az ügylet zárásának dátuma: 2x18.03.31.

Opciós díj: 30 000 Ft, amely összeg megegyezik az opció kötéskori valós értékével.

Az opció valós értéke a fordulónapon: 31 000 Ft.

Devizaárfolyam a záráskor: 308 Ft/EUR

Kiegészítő információk:

• A fordulónap december 31.
• A fordulónapi értékelésre a valós értéket alkalmazzák.
• A pénzmozgások forintszámláról vagy forintszámlára történnek.
• Nem fedezeti célú ügylet.
• Nem tőzsdei ügylet.
• Származékos ügylet.

Feladat:

Könyvelje az eseményeket mindkét fél szempontjából teljeskörűen, ha

1. a vállalkozás nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést

2. a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Elszámolással teljesülő, kereskedési célú devizavételi opciós ügylet (származékos ügylet) Az opció vevőjénél az elszámolás
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Tárgyév:
	Bekerülési érték (opciós díj)	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Elszámolási betét	30 000	3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete	3. Elszámolási betét	30 000
	Elhatárolás	3. Költségek, ráfordítások AIE	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	30 000	Nincs bekerüléskori átértékelés, mert ez a valós érték!
	Függő kötelezettség (10 000 × 300)	0. Függő kötelezettség ellenszámla	0. Függő kötelezettség	3 000 000	0. Függő kötelezettség ellenszámla	0. Függő kötelezettség	3 000 000
	Függő követelés	0. Függő követelés	0. Függő követelés ellenszámla	3 000 000	0. Függő követelés	0. Függő követelés ellenszámla	3 000 000
	Fordulónapi értékelés
	Nem realizált árfolyam nyereség 31 000 – 30 000 = + 1000	Nem mutatható ki!			3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	1000
	A 0-ban kimutatott követelés átértékelése: 31 000 – 30 000	0. Függő követelés	0. Függő követelés ellenszámla	1000	0. Függő követelés	0. Függő követelés ellenszámla	1000
	Következő év:
	Nem realizált árfolyam nyereség visszavezetése	Nem volt kimutatható, nincs visszavezetés!			9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete	31 000
	Opciós díj elhatárolásának feloldása1	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	3. Költségek, ráfordítások AIE	30 000
	Ügylet zárása 10000 × (308 – 300))	3. Elszámolási betét	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	80 000	3. Elszámolási betét	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	80 000
	Függő kötelezettség visszavezetése	0. Függő kötelezettség	0. Függő kötelezettség ellenszámla	3 000 000	0. Függő kötelezettség	0. Függő kötelezettség ellenszámla	3 000 000
	Függő követelés visszavezetése	0. Függő követelés ellenszámla	0. Függő követelés	3 001 000	0. Függő követelés ellenszámla	0. Függő követelés	3 001 000

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Elszámolással teljesülő, kereskedési célú devizavételi opciós ügylet (származékos ügylet) Az opció kiírójánál az elszámolás
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Tárgyév:
	Kapott opciós díj	3. Elszámolási betét	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	30 000	3. Elszámolási betét	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	30 000
	Elhatárolás	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	4. Bevételek PIE	30 000	Nincs bekerüléskori átértékelés, mert ez a valós érték!
	Bekerüléskori átértékelés: Az opciós díj = a valós érték, ezért az átértékelés összege az eredményben elszámolt opciós díj				8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	30 000
	Függő kötelezettség (10 000 × 300)	0. Függő kötelezettség ellenszámla	0. Függő kötelezettség	3 000 000	0. Függő kötelezettség ellenszámla	0. Függő kötelezettség	3 000 000
	Függő követelés	0. Függő követelés	0. Függő követelés ellenszámla	3 000 000	0. Függő követelés	0. Függő követelés ellenszámla	3 000 000
	Fordulónapi értékelés
	Nem realizált árfolyam veszteség 30 000 – 31 000 = - 1000	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Költségek, ráfordítások PIE	1000	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	1000
	A 0-ban kimutatott kötelezettség átértékelése: 30 000 – 31 000	0. Függő kötelezettség ellenszámla	0. Függő kötelezettség	1000	0. Függő kötelezettség ellenszámla	0. Függő kötelezettség	1000
	Következő év:
	Nem realizált árfolyam veszteség visszavezetése	4. Költségek, ráfordítások PIE	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	1000	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	31 000
	Opciós díj elhat. feloldása2	4. Bevételek PIE	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	30 000
	Ügylet zárása 10000 × (300 – 308)	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Elszámolási betét	80 000	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Elszámolási betét	80 000
	Függő kötelezettség visszavezetése	0. Függő kötelezettség	0. Függő kötelezettség ellenszámla.	3 001 000	0. Függő kötelezettség	0. Függő kötelezettség ellenszámla.	3 001 000
	Függő követelés visszavezetése	0. Függő követelés ellenszámla	0. Függő követelés	3 000 000	0. Függő követelés ellenszámla	0. Függő követelés	3 000 000

4. Fedezeti ügylet

4.1 Fedezeti ügyletek általános szabályai

Fedezeti ügylet:

olyan származékos ügylet (a kiírt opciók kivételével), vagy kizárólag a devizakockázat tekintetében olyan nem származékos pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség, amelyet

• egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak, és
• amelynek valós értéke vagy pénzáramlásai egy fedezett ügyletből adódó valós értékben vagy pénzáramlásokban bekövetkező változásokat várhatóan ellentételezi.

Célja: valamely pénzügyi kockázat csökkentése

Lényege: a fedezett ügylet és a fedezeti ügylet eredménye ugyanabban az időszakban jelenjen meg az eredményben, a két ügylet hatása egyenlítse ki egymást.

A fedezeti ügylet lehet:

• Piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet
• Cash-flow fedezeti ügylet
• Külföldi gazdálkodószervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete

Piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet

• valamely fedezett ügyletből eredő, a mérlegben szereplő eszköz, illetve köte­lezettség egészének vagy meghatározott részének piaci értékében (valós érté­kében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet

Cash-flow fedezeti ügylet

• mérlegben szereplő eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az azokkal össze­függő kamatfizetéseket is), előrejelzett ügylethez, vagy a mérlegben meg nem jelenített, biztos elkötelezettséghez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezésére szolgáló ügylet

Külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete

• a külföldi pénznemben fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés), valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet

Fedezett ügylet:

• egy olyan
• eszköz,
• kötelezettség,
• biztos elkötelezettség,
• előrejelzett ügylet vagy
• külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés,

amely a gazdálkodót a valós értékben vagy a jövőbeni pénzáramlásokban bekö­vet­kező változások kockázatának teszi ki, és amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak.

Hasonló egyedi eszközök, illetve kötelezettségek egy csoportként fedezhetők, ha osztoznak abban a kockázati kitettségben, amelyet fedezett kockázatként megjelöltek.

Előrejelzett ügylet: olyan ügylet, amelyre vonatkozóan a felek a szerződést még nem kötötték meg, de amelynek bekövetkezése nagy valószínűséggel várható és számszerűsíthető az ügylet fajtája, tárgya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, illetve egyéb feltételei tekintetében 

Biztos elkötelezettség: meghatározott mennyiségű eszköznek meghatározott jövőbeli időpontban vagy időpontokban, meghatározott áron történő cseréjéről szóló, kötelező érvényű megállapodás

A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet(ek) eredménye

megközelítőleg azonos,

• ellenkező előjelű,
• nagy valószínűséggel realizálódó, egymással szoros korrelációt mutató,
• egymást ellentételező nyereség és veszteség,
• vagy jövőbeni pénzáramlás, ill. az abban bekövetkező változások egymást ellen­tételező pénzkiadások és pénzbevételek.

Fedezeti elszámolás feltételei

• fedezeti megjelölés,
• a fedezett ügylet, illetve annak kockázatának hozzárendelése a fedezeti ügylethez,
• fedezeti dokumentáció vezetése (fedezett kockázat típusa, fedezeti kapcsolat le­járati ideje, az ügyletek értékelésére alkalmazott általános értékelési eljárás, an­nak feltételei, a fedezeti hatékonyság mérésének módszerei, időpontjai stb.)
• fedezeti hatékonyság biztosítása, mérése.

Megjelölt fedezeti kapcsolat: az 59/A-59/F. § szerinti valós értékelés alkalmazásától függetlenül az 59/E. § (1) és (2) bekezdése szerint dokumentált, és az 59/E. § (3) bekezdésének megfelelő fedezeti kapcsolat.

Fedezeti elszámolás megszüntetése

• Kötelező, ha
• a fedezeti ügylet lezárul,
• a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás feltételeinek,
• cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha az előrejelzett ügylet bekövetkezése már nem várható.

Fedezeti hatékonyság

• Azt mutatja meg, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek valós értékében vagy pénz­áram­lásaiban a fedezett kockázatból eredően bekövetkező változásokat. Egy fedezeti ügylet akkor hatékony, ha a fedezeti hatékonyság a 80 és 125 százalék közötti sávban van.
• Egy fedezeti ügylet hatékonynak tekinthető – és így a fedezeti hatékonyság méré­sére vonatkozó követelményét nem kell alkalmazni -, ha a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet tárgyának mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a tőketörlesztési időpontok, a kama­tok mérésének alapja).
• A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és fedezeti politikával összhangban a számviteli politika részeként kell meghatározni.
• 47.§ (11) Ha a cash-flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény hatékony részét (ideértve a 32. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 44. § (5) bekezdés d) pontja szerinti összeget is), valamint a 32. § (5) bekezdés e) pontja, illetve a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti összeget az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni.

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:

• a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetében az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:

• a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén az utolsó kamat­fixá­lás időpontja és a fordulónap közötti időszakra eső, fizetendő kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;

A következő táblázat összefoglalóan bemutatja, hogy milyen kockázat fedezetére jelölhetők meg az egyes ügyletek:

Fedezett ügylet	Piaci (valós) érték fedezeti ügylet	Cash-flow fedezeti ügylet
Mérlegben kimutatott pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség	Teljes kockázat Kamatkockázat Devizaárfolyam-kockázat
Pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség bekerülésével járó előrejelzett ügylet	NEM lehet!	Teljes kockázat Kamatkockázat Devizaárfolyam-kockázat
Pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség biztos elkötelezettség NINCS valós értékelés!	NEM lehet!	Teljes kockázat Kamatkockázat Devizaárfolyam-kockázat
Pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség biztos elkötelezettség VAN valós értékelés!	Teljes kockázat Kamatkockázat Devizaárfolyam- kockázat	Devizaárfolyam-kockázat
Mérlegben kimutatott NEM pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség	Teljes kockázat Devizaárfolyam-kockázat	Tőzsdei árunál nem lehet, követelés vagy kötelezettség jellegű tételek esetén devizaárfolyam-kockázat
NEM pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség bekerülésével járó előrejelzett ügylet	NEM lehet!	Teljes kockázat Devizaárfolyam-kockázat
NEM pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség bekerülésével járó biztos elkötelezettség NINCS valós értékelés!	NEM lehet!	Devizaárfolyam-kockázat
NEM pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség bekerülésével járó biztos elkötelezettség VAN valós értékelés!	Teljes kockázat Devizaárfolyam-kockázat	Devizaárfolyam-kockázat

4.2 Fedezeti ügylet elszámolása – Nem alkalmazzák a valós értéken történő értékelést

• Értékelés bekerüléskor: bekerülési értéken (fizetett ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) – elszámolása aktív időbeli elhatárolásként az ügylet zárásáig
• Értékelés a fordulónapon: belső értéken vagy valós értéken
• Nem realizált eredmény elszámolása: aktív időbeli elhatárolás vagy passzív időbeli elhatárolás az eredményszámlával szemben
  • Piaci (valós) érték fedezeti ügylet:
    • Nem realizált nyereség hatékony része
    • Teljes nem realizált veszteség
  • Cash-flow fedezeti ügylet: nem realizált veszteség nem hatékony része
  • Külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylet: nem mutatható ki
• Fedezett ügylet értékelése a fordulónapon: nincs
• Eredménykimutatásban a realizált eredmény: a nyereség bevétel, a veszteség ráfordítás (pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása, kamatbevétel vagy kamatráfordítás)

Cash-flow fedezeti ügylet realizált eredményének elszámolása:

• A realizált eredmény hatékony részét a fedezett ügylet eredményeként bekerült eszközök, kötelezettségek bekerülési értékének módosításaként kell elszámolni.
• Ha a kötelezettség visszafizetendő összege és a bekerülési értéke eltér, akkor a kettő közti különbözetet időbeli elhatárolásként kell kimutatni, és a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszűntetni a pénzügyi műve­letek eredményével szemben.

Példa – Készlet beszerzés előrejelzett ügylet („Cash flow fedezeti ügylet”)

A „Termelő” Zrt. vezetése úgy döntött, hogy a következő év nyarán jelentős mennyiségű nyersanyagot importál. Ügyletkötéseit USD-ben bonyolítja. A megvásárlandó nyersanyagok várható piaci ára 1 millió USD lesz 2X20. június 30-án. Az USD árfolyam növekedésével kapcsolatos kockázat ellensúlyozása érdekében határidős leszállítással teljesülő dollárvásárlási ügyletet köt 1 m USD összegben, 2X20. június 30-i lejáratra. Az ügylet kötésekor a dollár határidős árfolyama 280 Ft/USD, amely a határidős ügylet kötési árfolyama.

Az ügyletet cash flow fedezeti ügyletként jelölték meg az előre jelzett készletbeszerzésből adódó Ft/USD devizaárfolyam kockázat fedezetére. A fedezeti ügylet (a fedezett ügylet és a fedezeti ügylet kulcs paramétereinek – lejárat, devizaösszeg, devizanem – egyezősége miatt) várhatóan tökéletesen hatékony lesz.

Az üzleti év végén a választott árfolyam (spot árfolyam) 290 Ft/USD, a határidős árfolyam pedig 292 Ft/USD volt. A társaság a határidős ügylet értékelésére a határidős árfolyamot alkalmazza. A határidős ügylet kezdeti belső értéke nulla, nincs bekerülési értéke, és nincs letétfizetés.

2X20. június 30-án megvásárolták az 1 m USD-t, amit a devizabetéten jóváírtak. A tár­saságnak nincs más USD-s devizabetétje. Beszerzésre kerültek a nyersanyagok is, amely­ről a szállító benyújtotta a számlát 1 m USD összegben.

A teljesítés napi választott árfolyam 295 Ft/USD volt. Még ezen a napon kiegyenlítették a szállítókat a devizabetétről. A társaság a származékos ügyletet belső értéken értékeli a kezdeti értékeléskor és a fordulónapon. A könyvvezetés pénzneme a forint.

Feladat: Könyveljük a gazdasági eseményeket, ha a zrt. nem választotta a valós értékelést!

Megoldás

A határidős ügyletnek nincs kezdeti bekerülési értéke, és kezdeti belső értéke, ezért a bekerüléskor nem kell átértékelni. Letétfizetés nem volt.

A 0. számlaosztályban állományba kell venni kötési áron a biztos jövőbeni kötelezettséget.

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla

– K 0. Fedezeti ügylet miatti jövőbeni kötelezettség 280

A 0. számlaosztályban állományba kell venni a kötési áron a jövőbeni követelést.

T 0. Fedezeti ügylet miatti jövőbeni követelés

– K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 280

A fordulónapon a 0. számlaosztályban a követelést át kell értékelni. Az alkalmazott árfolyam lehetne a spot és a határidős árfolyam is, a feladat szerint a társaság a határidős árfolyamot alkalmazza.

1 m USD × (292 – 280) = 12 m Ft.

T 0. Fedezeti ügylet miatti jövőbeni követelés

– K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 12

Az USD megvásárlása a határidő lejártakor kötési áron:

1 m USD × 280 = 280 m Ft.

T 386. Devizabetétszámla – K 389. Átvezetési számla 280

T 389. Átvezetési számla – K 384. Elszámolási betétszámla 280

Az USD átértékelése a záráskori spot árfolyamra:

1 m USD × (295 – 280) Ft/ USD = 15 m Ft.

T 386. Devizabetétszámla – K 211. Anyagok 15

Az anyag beszerzés számlája:

1 m USD × 295 Ft/ USD = 295 m Ft.

T 211. Anyagok – K 454. Külföldi szállítók 295

Szállítók kiegyenlítése a devizabetétről könyv szerinti árfolyamon.

T 454. Külföldi szállítók – K 386. Devizabetétszámla 295

Jövőbeni követelés törlése.

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla

– K 0. Fedezeti ügylet miatti jövőbeni követelés 292

10. A jövőbeni kötelezettség törlése

T 0. Fedezeti ügylet miatti jövőbeni kötelezettség

– K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 280

4.3 Fedezeti ügylet elszámolása – Alkalmazzák a valós értéken történő értékelést

• Értékelés bekerüléskor: bekerülési értéken (fizetett ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) – elszámolása származékos ügyletek pozitív értékelési különbözeteként (bekerüléskor átértékelés valós értékre vagy belső értékre)
• Értékelés a fordulónapon: belső értéken vagy valós értéken
• Nem realizált eredmény elszámolása: származékos ügyletek pozitív, ill. negatív értékelési különbözetével szemben a nem realizált eredményt
• Piaci (valós) érték fedezeti ügylet esetén: a teljes nem realizált eredményt az eredménnyel szemben
• Cash-flow fedezeti ügylet esetén: nem realizált eredmény hatékony részét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben
• Külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylet esetén: nem realizált eredmény hatékony részét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben
• kell kimutatni.
• Eredménykimutatásban a realizált eredmény: (pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása, kamatbevétel vagy kamatráfordítás)
• A fedezett ügylet eredményének összegéig a nyereséget ráfordítást csökkentő, a veszteséget bevételeket csökkentő tételként
• Az azt meghaladó összeget pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, vagy pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni a jellegének megfelelően.

Fedezett ügylet értékelése a fordulónapon:

• Ha a valós érték fedezeti ügylettel fedezett ügylet nem tartozik a valós értékelés alá, vagy a valós értéken értékelt értékesíthető pénzügyi eszköz kategóriába tartozik, akkor a fedezett ügylet eredményét, legfeljebb a fedezeti ügylet ered­ménye összegéig a pénzügyi műveletek egyéb bevételével, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításával szemben kell elszámolni.

Cash-flow fedezeti ügylet realizált eredményének elszámolása:

• A realizált eredmény hatékony részét a fedezett ügylet eredményeként bekerült eszközök, kötelezettségek bekerülési értékének módosításaként
• Ha a kötelezettség visszafizetendő összege és a bekerülési értéke eltér, akkor a kettő közti különbözetet időbeli elhatárolásként kell kimutatni, és a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell megszűntetni a pénzügyi műve­letek eredményével szemben.

A fedezeti ügyleteket fedezeti megjelöléssel kell ellátni, és az egyértelmű hozzárendeléseket rögzíteni kell.

A fedezeti és fedezett ügyletekről részletes analitikát – fedezeti dokumentációt – kell vezetni a következő tartalommal:

• fedezeti kockázat típusa,
• fedezeti kapcsolat lejárata,
• ügyletekről alkalmazott általános értékelési eljárás,
  • ennek feltételei,
  • az időérték figyelembevételének ténye,
  • a fedezeti hatékonyság mérésének módszere, időpontjai, eredménye.

A fedezeti ügylet megkötésekor és folyamatosan is biztosítani kell a fedezeti hatékonyság fennállását. A fedezeti hatékonyságot az előre kijelölt időpontokban és a fordulónapon mérni kell.

A fedezeti ügyletek zárásakor keletkező különbözetet – a piaci ár/árfolyam és a kötési (határidős) ár/árfolyam különbözetét – az eredmény terhére/javára kell figyelembe venni.

• A fedezeti ügylet árfolyamnyereségét a fedezett ügylet veszteségének összegéig ráfordítást csökkentő tételként, az azt meghaladó összeget pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni.
• A fedezeti ügylet árfolyamveszteségét a fedezett ügylet nyereségének összegéig bevételt csökkentő tételként, az azt meghaladó összeget pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

A fordulónapi valós értéken történő értékeléskor meghatározott értékelési különbözet elszámolása:

1. Piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet + ilyen jellegű kamatfedezeti célú ügylet:

• Nyereség jellegű (pozitív) értékelési különbözetét a fedezett ügylet vesz­teségének összegéig pénzügyi műveletek ráfordítását (pénzügyi műve­letek egyéb ráfordítása vagy fizetendő kamat) csökkentő tételként, az ezt meghaladó összeget pénzügyi műveletek egyéb bevételeként (pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy kapott kamat) kell elszámolni
• Veszteség jellegű (negatív) értékelési különbözetét a fedezett ügylet nyere­ségének összegéig pénzügyi műveletek bevételeit (pénzügyi műveletek egyéb bevétele vagy kapott kamat) csökkentő tételként, az ezt meghaladó összeget pénzügyi műveletek ráfordításaként (pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása vagy fizetendő kamat) kell elszámolni

2. Cash-flow fedezeti ügyletnél és külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylet

• nyereség jellegű értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékát növelő tételként
• veszteség jellegű értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékát csökkentő tételként kell elszámolni

3. Ha a cash-flow fedezeti ügylet

• Mérlegbeni eszköz/kötelezettség jövőbeni bekerülésével járó előre jelzett ügyletet fedez, illetve
• Áru leszállításával záruló határidős vagy opciós ügyletet fedez, akkor
  • a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény az eszköz/kötelezettség beke­rülési értékét módosítja, és
  • a kapcsolódó értékelési különbözetet a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell kivezetni.

4. Külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletnek lejártakor a fedezett tételek devizás árfolyam-különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell kivezetni.

5. Ha a piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet olyan ügyletet fedez, amely

• nem tartozik a valós értékelés alá, vagy
• a valós értékelés alá tartozik, de értékesíthető pénzügyi eszköznek minősül, akkor a fordulónapi értékeléskor a fedezett ügylet elszámolása a fedezeti ügylethez igazodik.

A fedezett ügylet eredményét

• legfeljebb a fedezeti ügylet eredményének összegéig el kell számolni,
• a pénzügyi műveletek egyéb bevételei/ráfordításai között,
• ellenkező előjellel.

6. Ha a fedezeti ügylet lejárata rövidebb, mint a fedezett ügyleté, akkor a fedezeti ügylet zárásakor ennek nyereségéből/veszteségéből azt a részt, amely meghaladja a fedezett ügylet tárgyévben elszámolt veszteségét/nyereségét, időbeli elhatárolásként lehet elszámolni, amit a fedezett ügylet lezártakor kell megszűntetni.

7. Cash-flow fedezeti ügyletek esetén a fordulónapi (valós) értékeléskor az alábbi két valós érték közül a kisebbiknek megfelelő részt kell a valós értékelés értékelési tartalékával szemben elszámolni:

• Fedezeti ügylet valós értéke (értékelési különbözete)
• Fedezett ügylet jövőbeni pénzáramlás változásainak valós értéke (összesített diszkontált értéke)

Áttérés valós értékelésre

A mérleg fordulónapjáig le nem zárt cash-flow fedezeti ügylet, valamint a külföldi gaz­dálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött származékos ügyletekkel kapcsolatban,

• a várható eredmény összegében korábban elszámolt tételek megszűntetése
  • aktív időbeli elhatárolás, passzív időbeli elhatárolás a megfelelő eredmény­té­tellel szemben (pénzügyi műveletek egyéb bevétele/ráfordítása)
• majd az ügyletek átértékelése, a várható eredmények elszámolása (3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete, ill. 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete)
  • a 4172. Valós értékelés értékelési tartalékával szemben
    

1a. Cash-flow fedezeti ügyletre, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügyletre korábban elszámolt aktív időbeli elhatárolás kivezetése.

T 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

K 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása

1b. Cash-flow fedezeti ügyletre, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügyletre korábban elszámolt passzív időbeli elhatárolás kivezetése.

T 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

1c. Cash-flow fedezeti ügyletek, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügyletek pozitív értékelési különbözetének állományba vétele.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

K 4. Valós értékelés értékelési tartaléka

1d. Cash-flow fedezeti ügyletek, valamint a külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügyletek negatív értékelési különbözetének állo­mányba vétele.

T 4. Valós értékelés értékelési tartaléka

K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

1. Piaci (valós) érték fedezeti ügylet (ideértve a kamatfedezeti ügyletet is) fordulónapi értékelésekor

1a. A nyereség jellegű különbözet elszámolása a fedezett ügylet veszteségének összegéig. (kamatfedezeti ügyletnél fizetendő kamat!)

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

1b. A nyereség jellegű különbözet elszámolása a fedezett ügylet veszteségét meghaladó összegben.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

1c. A veszteség jellegű különbözet elszámolása a fedezett ügylet nyereségének összegéig. (kamatfedezeti ügyletnél kapott kamat!)

T 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

1d. A veszteség jellegű különbözet elszámolása a fedezett ügylet nyereségét meghaladó összegben

T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

1. Cash-flow fedezeti ügylet és külföldi szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylet fordulónapi értékelésekor

1a. A nyereség jellegű különbözet elszámolása a fedezett ügylet veszteségének összegéig.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

1b. A nyereség jellegű különbözet elszámolása a fedezett ügylet veszteségét meghaladó összegben.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

1c. A veszteség jellegű különbözet elszámolása a fedezett ügylet nyereségének összegéig.

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

1d. A veszteség jellegű különbözet elszámolása a fedezett ügylet nyereségét meghaladó összegben

T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

1. Cash-flow fedezeti ügylet zárásakor, ha a cash-flow fedezeti ügylet

a) Mérlegbeni eszköz/kötelezettség jövőbeni bekerülésével járó előre jelzett ügyletet fedez, illetve

b) Áru leszállításával záruló határidős vagy opciós ügyletet fedez, akkor

a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény az eszköz/kötelezettség bekerülési értékét módosítja, a kapcsolódó értékelési különbözetet pedig a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell kivezetni

1a. Nyereség jellegű (pozitív) értékelési különbözet kivezetése

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

– K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

1b. Veszteség jellegű (negatív) értékelési különbözet kivezetése

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

– K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

2. A külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezetére kötött ügylet lejártakor

2a. A fedezett tételek devizás árfolyam-különbözetének (árfolyamnyereségének) kivezetése.

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

– K 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

2b. A fedezett tételek devizás árfolyam-különbözetének (árfolyamveszteségének) kivezetése.

T 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

– K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

1. Piaci valós érték fedezeti ügylet fordulónapi értékelésekor, ha a fedezett ügyletek nem tartoznak a valós értékelés alá, vagy alátartoznak, de értékesíthető pénzügyi eszköznek minősülnek:

1a. A fedezeti ügylet nyereségének elszámolása,

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai

1b. A fedezett ügylet veszteségének elszámolása legfeljebb a fedezeti ügylet nyereségéig.

T 3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

– K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

1c. A fedezeti ügylet veszteségének elszámolása

T 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

1d. A fedezett ügylet nyereségének elszámolása legfeljebb a fedezeti ügylet veszteségéig.

T 8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása

– K 4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete

Példa – Készlet beszerzés előrejelzett ügylet („Cash flow fedezeti ügylet”)

A „Termelő” Zrt. vezetése úgy döntött, hogy a következő év nyarán jelentős mennyiségű nyersanyagot importál. Ügyletkötéseit USD-ben bonyolítja. A megvásárlandó nyersanyagok várható piaci ára 1 millió USD lesz 2X19. június 30-án. Az USD árfolyam növekedésével kapcsolatos kockázat ellensúlyozása érdekében határidős leszállítással teljesülő dollárvásárlási ügyletet köt 1 m USD összegben, 2x19. június 30-i lejáratra. Az ügylet kötésekor a dollár határidős árfolyama 280 Ft/USD, amely a határidős ügylet kötési árfolyama.

Az ügyletet cash flow fedezeti ügyletként jelölték meg az előre jelzett készletbeszerzésből adódó Ft/USD devizaárfolyam kockázat fedezetére. A fedezeti ügylet (a fedezett ügylet és a fedezeti ügylet kulcs paramétereinek – lejárat, devizaösszeg, devizanem – egyezősége miatt) várhatóan tökéletesen hatékony lesz.

Az üzleti év végén a választott árfolyam (spot árfolyam) 290 Ft/USD, a határidős árfolyam pedig 292 Ft/USD volt. A társaság a határidős ügylet értékelésére a határidős árfolyamot alkalmazza. A határidős ügylet kezdeti belső értéke nulla, nincs bekerülési értéke, és nincs letétfizetés.

• 2X19. június 30-án megvásárolták az 1 m USD-t, amit a devizabetéten jóvá­írtak. A társaságnak nincs más USD-s devizabetétje. Beszerzésre kerültek a nyers­anya­gok is, amelyről a szállító benyújtotta a számlát 1 m USD összegben.
• A teljesítés napi választott árfolyam 295 Ft/USD volt. Még ezen a napon kiegyen­lítették a szállítókat a devizabetétről. A társaság a származékos ügyletet belső ér­té­ken értékeli a kezdeti értékeléskor és a fordulónapon. A könyvvezetés pénz­neme a forint.

Feladat: Könyveljük a gazdasági eseményeket, ha a Zrt. választotta a valós értékelést!

A határidős ügyletnek nincs kezdeti bekerülési értéke, és kezdeti belső értéke, ezért a bekerüléskor nem kell átértékelni. Letétfizetés nem volt.

A 0. számlaosztályban állományba kell venni kötési áron a biztos jövőbeni kötelezettséget.

T 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla

– K 0. Fedezeti ügylet jövőbeni kötelezettség 280

A 0. számlaosztályban állományba kell venni a kötési áron a jövőbeni követelést.

T 0. Fedezeti ügylet jövőbeni követelés

– K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 280

A fordulónapon a 0. számlaosztályban a követelést át kell értékelni. Az alkalmazott árfolyam lehetne a spot és a határidős árfolyam is, a feladat szerint a társaság a határidős árfolyamot alkalmazza.

1 m USD × (292 – 280) = 12 m Ft.

T 0. Fedezeti ügylet jövőbeni követelés

– K 0. Jövőbeni követelés ellenszámla 12

Fedezeti ügylet fordulónapi értékelése:

1 m USD × (292 – 280) = 12 m Ft

T 3. Származékos ügylet pozitív értékelési különbözete

– K 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka 12

Az USD megvásárlása a határidő lejártakor kötési áron:

1 m USD × 280 = 280 m Ft

T 386. Devizabetét számla – K 389. Átvezetési számla 280

T 389. Átvezetési számla – K 384. Elszámolási betétszámla 280

Az USD átértékelése a záráskori spot árfolyamra:

1 m USD × (295 – 280) Ft/ USD = 15 m Ft.

T 386. Devizabetét számla – K 211. Anyagok 15

A nyersanyag beszerzés számlája:

1 m USD × 295 Ft/ USD = 295 m Ft.

T 211. Anyagok – K 454. Külföldi szállítók 295

Szállítók kiegyenlítése a devizabetétről könyv szerinti árfolyamon.

T 454. Külföldi szállítók – K 386. Devizabetét számla 295

Értékelési különbözet visszavezetése:

T 4172. Valós értékelés értékelési tartaléka

– T 3. Származékos ügylet pozitív értékelési különbözete 12

Jövőbeni követelés törlése.

T 0. Jövőbeni követelés ellenszámla

– K 0. Fedezeti ügylet jövőbeni követelés 292

A jövőbeni kötelezettség törlése

T 0. Fedezeti ügylet jövőbeni kötelezettség

– K 0. Jövőbeni kötelezettség ellenszámla 280

4.4 Esettanulmányok a fedezeti ügyletekkel kapcsolatosan

Példa (piaci (valós) érték fedezeti ügylet)

A mérlegben kimutatott pénzügyi kötelezettség devizaárfolyam-változásból eredő kockázatának fedezetére kötött határidős elszámolási, vételi ügylet

Fedezett ügylet:

• 10 000 EUR beruházási szállítói tartozás (bekerülési árfolyam 410 Ft/EUR)
• Bekerülés időpontja: 2X24. október 1.
• Esedékesség: 2X25. március 1.

Fedezeti ügylet:

• elszámolással teljesülő határidős ügylet euró vételére forintért
• Értéke: 10 000 EUR
• Ügyletkötés dátuma: 2X24. október 1.
• Ügylet zárásának dátuma: 2X25. március 1.
• Kötési árfolyam: 412 Ft/EUR
• Bekerülési érték: 0 Ft

2X24. október 1-én a napi (spot) árfolyam 410 Ft/EUR, a határidős árfolyam 412 Ft/EUR.

2X24. december 31-én a napi (spot) árfolyam 406 Ft/EUR, a határidős árfolyam 407 Ft/EUR.

2X25. március 1-én a napi (spot) árfolyam 403 Ft/EUR.

Kiegészítő információk:

• A fordulónap december 31.
• A fedezeti ügylet megfelel a fedezeti ügyletként való megjelölésre vonatkozó követelményeknek.
• Fedezett kockázat: EUR kötelezettség devizaárfolyam-kockázata
• Fedezeti ügylet besorolása: piaci (valós) érték fedezeti ügylet
• Értékelés belső értéken. (A fedezeti ügylet megkötésekor a kötési árfolyam megegyezik az aktuális piaci árfolyamnak tekintett határidős árfolyammal, ezért bekerüléskor az ügylet belső értéke 0 Ft lesz.
• Pénzügyi rendezés minden esetben forint bankszámlával szemben történik.
• Más devizás eszközzel és kötelezettséggel a vállalkozás a feladatban szereplőkön kívül nem rendelkezik.
• Az eszköz aktiválására a fordulónap előtt került sor.

Feladat:

Könyvelje a gazdasági eseményeket teljeskörűen, ha

1. a vállalkozás nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést

2. a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Mérlegben kimutatott pénzügyi kötelezettség devizaárfolyam-változásból eredő kockázatának fedezetére kötött határidős elszámolási, vételi ügylet Piaci (valós) érték fedezeti ügylet
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Tárgyév:
	Beruházási szállítói kötelezettség (10.01.) 10 000 EUR × 410	1. Beruházások	4. Beruházási szállítók	4 100 000	1. Beruházások	4. Beruházási szállítók	4 100 000
	Fedezeti ügylet kötése (10.01.)	0. Derivatív követelés	0. Derivatív követelés ellenszámla	4 120 000	0. Derivatív követelés	0. Derivatív követelés ellen számla	4 120 000
		0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	4 120 000	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	4 120 000
	Fordulónapi értékelések (12.31.)
	Beruh. szállító 10 000 EUR × (410 – 406)	4. Beruházási szállítók	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	40 000	4. Beruházási szállítók3	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	40 000
	Fedezeti ügylet értékelése Fordulónapi belső érték: 10 000 EUR × (407 – 412)4	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása	50 000	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 5	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	40 000
					8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	10 000
	A 0. számlaosztályban a követelés átértékelése: 10 000 EUR × (407 – 412)	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	50 000	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	50 000

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Következő év:	Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	03.01. Szállító kiegyenlítése 10 000 EUR × 403	4. Beruházási szállítók	3. Elszámolása betét	4 030 000	4. Beruházási szállítók	3. Elszámolása betét	4 030 000
	Árf. nyereség 10 000 EUR × (406 – 403)	4. Beruházási szállítók	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	30 000	4. Beruházási szállítók	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	30 000
	Fedezeti ügylet zárása (03.01.)
	Elhatárolás feloldása	4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	50 000
	ÉK visszavezetése				4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	50 000
	Realizált eredmény 10 000 EUR × (403 – 412)	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Elszámolása betét	90 000	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 6	3. Elszámolása betét	30 000
					8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Elszámolása betét	60 000
	0-ban lévő tételek visszavezetése	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	4 070 000	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	4 070 000
		0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	4 120 000	0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	4 120 000

Eredményhatás:

Megnevezés	Nincs valós értékelés		Van valós értékelés
	2X24.	2X25.	2X24.	2X25.
Pénzügyi műveletek bevétele - fedezett ügylet - fedezeti ügylet	40 000 0	30 000 0	40 000 -40 000	30 000 20 000
Pénzügyi műveletek ráfordítása - fedezett ügylet - fedezeti ügylet	0 50 000	0 40 000	0 10 000	0 60 000
Pénzügyi műveletek eredménye	-10 000	- 10 000	-10 000	-10 000

A teljes eredményhatás: 20 000 veszteség, ami 10 000 EUR × (410 – 412), azaz a fedezeti ügylet kötési árfolyamának és a fedezett ügylet bekerülési árfolyamának a különbözetéből adódik.

Példa (cash-flow fedezeti ügylet)

A mérlegben kimutatott pénzügyi kötelezettség devizaárfolyam-változásból eredő kockázatának fedezetére kötött határidős elszámolási, vételi ügylet

Fedezett ügylet:

• 10 000 EUR beruházási szállítói tartozás (bekerülési árfolyam 410 Ft/EUR)
• Bekerülés időpontja: 2X24. október 1.
• Esedékesség: 2X25. március 1.

Fedezeti ügylet:

• elszámolással teljesülő határidős ügylet euró vételére forintért
• Értéke: 10 000 EUR
• Ügyletkötés dátuma: 2X24. október 1.
• Ügylet zárásának dátuma: 2X25. március 1.
• Kötési árfolyam: 412 Ft/EUR
• Bekerülési érték: 0 Ft

2X24. október 1-én a napi (spot) árfolyam 410 Ft/EUR, a határidős árfolyam 412 Ft/EUR.

2X24. december 31-én a napi (spot) árfolyam 406 Ft/EUR, a határidős árfolyam 407 Ft/EUR.

2X25. március 1-én a napi (spot) árfolyam 403 Ft/EUR.

Kiegészítő információk:

• A fordulónap december 31.
• A fedezeti ügylet megfelel a fedezeti ügyletként való megjelölésre vonatkozó követelményeknek.
• Fedezett kockázat: EUR kötelezettség devizaárfolyam-kockázata
• Fedezeti ügylet besorolása: cash-flow fedezeti ügylet
• Értékelés belső értéken. (A fedezeti ügylet megkötésekor a kötési árfolyam megegyezik az aktuális piaci árfolyamnak tekintett határidős árfolyammal, ezért bekerüléskor az ügylet belső értéke 0 Ft lesz.
• Pénzügyi rendezés minden esetben forint bankszámlával szemben történik.
• Más devizás eszközzel és kötelezettséggel a vállalkozás a feladatban szereplőkön kívül nem rendelkezik.
• Az eszköz aktiválására a fordulónap előtt került sor.

Feladat:

Könyvelje a gazdasági eseményeket teljeskörűen, ha

1. a vállalkozás nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést

2. a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Mérlegben kimutatott pénzügyi kötelezettség devizaárfolyam-változásból eredő kockázatának fedezetére kötött határidős elszámolási, vételi ügylet Cash-flow fedezeti ügylet
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Tárgyév:
	Beruházási szállítói kötelezettség (10.01.) 10 000 EUR × 410	1. Beruházások	4. Beruházási szállítók	4 100 100	161. Beruházások	4. Beruházási szállítók	4 100 000
	Fedezeti ügylet kötése (10.01.)	0. Derivatív követelés	0. Derivatív követelés ellenszámla	4 120 000	0. Derivatív követelés	0. Derivatív követelés ellenszámla	4 120 000
		0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	4 120 000	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	4 120 000
	Fordulónapi értékelések (12.31.)
	Beruh. szállítók 10 000 EUR × (410 – 406)	4. Beruházási szállítók	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	40 000	4. Beruházási szállítók7	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	40 000
	Fedezeti ügylet értékelése Fordulónapi belső érték: 10 000 EUR × (407 – 412)8	A fedezeti ügylet és a fedezett ügylet fő feltételei azonosak, ezért a fedezeti ügylet a teljes futamidő alatt hatékonynak tekinthető, így a fedezeti ügylet eredményének nincs nem hatékony része. Eredményhatás ezért nem számolható el!			4. Valós értékelés értékelési tartaléka	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	50 000
	Nem realizált eredmény átvezetése	Nem értelmezhető!			9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	40 000
	A 0-ban a követelés átértékelése: 10 000 EUR × (407 – 412)	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	50 000	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	50 000

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Következő év:	Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	03.01. Szállító kiegyenlítése 10 000 EUR × 403	4. Beruházási szállítók	3. Elszámolási betét	3 030 000	4. Beruházási szállítók	3. Elszámolási betét	3 030 000
	Árfolyam nyereség 10 000 EUR × (406 – 403)	4. Beruházási szállítók	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	30 000	4. Beruházási szállítók	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	30 000
	Fedezeti ügylet zárása (03.01.)
	Elhatárolás feloldása	Nem volt elhatárolás!
	Értékelési különbözet visszavezetése				4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	40 000
					4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	4. Valós értékelés értékelési tartaléka	10 000
	Realizált eredmény 10 000 EUR × (403 – 412)	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Elszámolási betét	90 000	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele 9	3. Elszámolási betét	30 000
					8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Elszámolási betét	60 000
	0-ban lévő tételek visszavezetése	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	3 070 000	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	3 070 000
		0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	3 120 000	0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	3 120 000

Eredményhatás:

Megnevezés	Nincs valós értékelés		Van valós értékelés
	2X24.	2X25.	2X24.	2X25.
Pénzügyi műveletek bevétele – fedezett ügylet – fedezeti ügylet	40 000 0	30 000 0	40 000 -40 000	30 000 10 000
Pénzügyi műveletek ráfordítása – fedezett ügylet – fedezeti ügylet	0 0	90 000 0	0 0	0 60 000
Pénzügyi műveletek eredménye	40 000	- 60 000	0	-20 000
Valós értékelés értékelési tartaléka	0	0	-1 000	+1 000

A teljes eredményhatás: 20 000 veszteség, ami 10 000 EUR × (410 – 412), azaz a fedezeti ügylet kötési árfolyamának és a fedezett ügylet bekerülési árfolyamának a különbözetéből adódik.

Példa (piaci (valós) érték fedezeti ügylet)

A vállalkozás rendelkezik 100 db kereskedési célú részvénnyel, melynek árfolyama csökkenő tendenciát mutat. A veszteség ellensúlyozására fedezeti céllal ezen részvényekre a vállalkozás tőzsdei elszámolási eladási ügyletet köt. Az árfolyam különbözetek elszámolása és pénzügyi rendezése folyamatosan történik.

Fedezett ügylet adatai:

Részvények névértéke: 1000 E Ft/db

Bekerülési érték: 1090 E Ft/db

Mennyiség: 100 db

Fedezeti ügylet adatai:

Ugyanezen részvények eladása határidős elszámolási ügylettel.

Mennyiség: 100 db

Részvények névértéke: 1000 E Ft/db

Kötés időpontja: 2X24. december 1.

Lejárat napja: 2X25. március 1.

Alapletét mértéke: 20%

Határidős kötési ár: 1070 E Ft/db

Napi ár (spot) az ügyletkötéskor: 1065 E Ft/db

Napi ár (spot) december 31-én: 990 E Ft/db

Határidős ár december 31-én: 980 E Ft/db

Napi ár (spot) lejáratkor: 950 E Ft/db

Napi ár (spot) mérlegkészítéskor: 1000 E Ft/db

A részvények a fedezeti ügylet lejárata napján értékesítésre kerültek napi spot áron.

Kiegészítő információk:

• A fordulónap december 31.
• A fedezeti ügylet megfelel a fedezeti ügyletként való megjelölésre vonatkozó követelményeknek.
• Fedezett kockázat: a részvény árfolyam-változás hatása
• Fedezeti ügylet besorolása: piaci (valós) érték fedezeti ügylet
• Értékelés belső értéken. (A fedezeti ügylet megkötésekor a kötési árfolyam megegyezik az aktuális piaci árfolyamnak tekintett határidős árfolyammal, ezért bekerüléskor az ügylet belső értéke 0 Ft lesz.

Feladat:

Könyvelje a gazdasági eseményeket teljeskörűen, ha

1. a vállalkozás nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést

2. a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Mérlegben kimutatott pénzügyi eszköz fedezetére kötött határidős tőzsdei elszámolási eladási ügylet Piaci (valós) érték fedezeti ügylet
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Tárgyév:
	Alapletét átutalása (100 db × 1070 × 0,2)	3. Egyéb követelés	3. Elszámolási betét	21 400	3. Egyéb követelés	3. Elszámolási betét	21 400
	0-ban a követelés elszámolása 100 db × 1070	0. Derivatív követelés	0. Derivatív követelés ellenszámla	107 000	0. Derivatív követelés	0. Derivatív követelés ellenszámla	107 000
	0-ban a kötelezettség elszámolása	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	107 000	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	107 000
	Fordulónapi értékelések (12.31.)
	Fedezett ügylet: A meglévő részesedés (kereskedési célú ép.) év végi értékelése 100 db × (1000 – 1090)	8. Pénzügyi műveletek ráfordítása	3. Egyéb részesedés értékvesztése	9 000
	A meglévő részesedés (kereskedési célú ép.) év végi értékelése 100 db × (990 – 1090)				8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Értékpapírok értékelési különbözete	10 000
	A fedezeti ügylet valós értékre értékelése: (100 db × (1070 – 980))	Nyereség nem mutatható ki!			3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	9 000
	0-ban a kötelezettség átértékelése (100 db × (1070 – 980))	0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	9 000	0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	9 000

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Mérlegben kimutatott pénzügyi eszköz fedezetére kötött határidős tőzsdei elszámolási eladási ügylet Piaci (valós) érték fedezeti ügylet
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Következő év:
	Elhatárolás / értékelési különbözet visszavezetése	Nem volt elhatárolás!			9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	3. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete	9 000
	Ügylet zárásakor a fedezeti ügylet eredményének elszámolása 100 db × (1070 -950)	3. Egyéb követelés elszámoló házzal szemben	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	12 000	3. Egyéb követelés elszámoló házzal szemben	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	12 000
	Pénzügyi teljesítés	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés elszámoló házzal szemben	12 000	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés elszámoló házzal szemben	12 000
	0-ban lévő tételek visszavezetése	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	107 000	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	107 000
		0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	98 000	0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	98 000
	Visszakapott alapletét	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés	21 400	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés	21 400
	A fedezeti ügylet zárása napján a fedezett ügylet tárgyát képező értékpapírok eladása:
	KSZÉ kivezetése: 100 db × 1090	3. Értékpapír elszámolási számla	3. Egyéb részesedés	109 000	3. Értékpapír elszámolási számla	3. Egyéb részesedés	109 000
	Kapcsolódó ÉV/ÉK kivezetése	3. Egyéb részesedés értékvesztése	3. Értékpapír elszámolási számla	9 000	3. Értékpapír értékelési különbözete	3. Értékpapír elszámolási számla	10 000
	Eladási ár: 100 db × 950	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	95 000	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	95 000
	Árfolyamveszteség	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Értékpapír elszámolási számla	5 000	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	3. Értékpapír elszámolási számla	4 000

Eredményhatás:

Megnevezés	Nincs valós értékelés		Van valós értékelés
	2X24.	2X25.	2X24.	2X25.
Pénzügyi műveletek bevétele – fedezett ügylet – fedezeti ügylet	0 0	0 12 000		3 000
Pénzügyi műveletek ráfordítása – fedezett ügylet – fedezeti ügylet	9 000 0	5 000 0	10 000 -9 000	4 000 0
Pénzügyi műveletek eredménye	-9 000	7 000	-1 000	-1 000

Az eltérés a két ügylet összesített eredményhatása között az, hogy az eredetileg 1090 E Ft-ért vásárolt értékpapírokra 1070 E Ft-os határidős kötési árat tudtak elérni. 100 db × (1070 – 1090) = - 2000

Példa (piaci (valós) érték fedezeti ügylet)

A vállalkozás rendelkezik 100 db értékesíthetőként besorolt részvénnyel, melynek árfolyama csökkenő tendenciát mutat. A veszteség ellensúlyozására fedezeti céllal ezen részvényekre a vállalkozás tőzsdei elszámolási eladási ügyletet köt. Az árfolyam különbözetek elszámolása és pénzügyi rendezése folyamatosan történik.

Fedezett ügylet adatai:

Részvények névértéke: 1000 E Ft/db

Bekerülési érték: 1090 E Ft/db

Mennyiség: 100 db

Fedezeti ügylet adatai:

Ugyanezen részvények eladása határidős elszámolási ügylettel.

Mennyiség: 100 db

Részvények névértéke: 1000 E Ft/db

Kötés időpontja: 2X24. december 1.

Lejárat napja: 2X28. március 1.

Alapletét mértéke: 20%

Határidős kötési ár: 1070 E Ft/db

Napi (spot) ár az ügyletkötéskor: 1065 E Ft/db

Napi (spot) ár december 31-én: 1080 E Ft/db

Határidős ár december 31-én: 1078 E Ft/db

Napi (spot) ár lejáratkor: 1085 E Ft/db

Napi (spot) ár mérlegkészítéskor: 1000 E Ft/db

A részvények a fedezeti ügylet lejárata napján értékesítésre kerültek napi spot áron.

Kiegészítő információk:

• A fordulónap december 31.
• A fedezeti ügylet megfelel a fedezeti ügyletként való megjelölésre vonatkozó követelményeknek.
• Fedezett kockázat: a részvény árfolyam-változás hatása
• Fedezeti ügylet besorolása: piaci (valós) érték fedezeti ügylet
• Értékelés belső értéken. (A fedezeti ügylet megkötésekor a kötési árfolyam megegyezik az aktuális piaci árfolyamnak tekintett határidős árfolyammal, ezért bekerüléskor az ügylet belső értéke 0 Ft lesz.

Feladat:

Könyvelje a gazdasági eseményeket teljeskörűen, ha

1. a vállalkozás nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést

2. a vállalkozás alkalmazza a valós értéken történő értékelést.

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Mérlegben kimutatott pénzügyi eszköz fedezetére kötött határidős tőzsdei elszámolási eladási ügylet Piaci (valós) érték fedezeti ügylet
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Tárgyév:
	Alapletét átutalása (100 db × 1070 × 0,2)	3. Egyéb követelés	3. Elszámolási betét	21 400	3. Egyéb követelés	3. Elszámolási betét	21 400
	0-ban a követelés elszámolása 100 db × 1070	0. Derivatív követelés	0. Derivatív követelés ellenszámla	107 000	0. Derivatív követelés	0. Derivatív követelés ellenszámla	107 000
	0-ban a kötelezettség elszámolása	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	107 000	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	107 000
	Fordulónapi értékelések (12.31.)
	Fedezett ügylet: A meglévő részesedés (értékesítési célú értékpapír) év végi értékelése 100 db × (1000 – 1090)	8. Pénzügyi műveletek ráfordítása	1. Egyéb tartós részesedés értékvesztése	9 000
	A meglévő részesedés (értékesíthető célú értékpapír) év végi értékelése 100 db × (1080 – 1090)				8. Pénzügyi műveletek ráfordítása	1. Egyéb tartós részesedés értékvesztése	1000
	A fedezeti ügylet valós értékre értékelése: (100 db × (1070 – 1078))	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása	800	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	800
	0-ban a kötelezettség átértékelése (100 db × (1070 – 1078))	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	800	0. Derivatív kötelezettség ellenszámla	0. Derivatív kötelezettség	800

Ssz.	Gazdasági esemény megnevezése	Számla		Összeg	Számla		Összeg
		Tartozik	Követel		Tartozik	Követel
	Mérlegben kimutatott pénzügyi eszköz fedezetére kötött határidős tőzsdei elszámolási eladási ügylet Piaci (valós) érték fedezeti ügylet
		Valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák			Valós értéken történő értékelést alkalmazzák
	Következő év:
	Elhatárolás / Értékelési különbözet visszavezetése	4. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	800	4. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	800
	Ügylet zárásakor a fedezeti ügylet eredményének elszámolása 100 db × (1070 – 1085)	8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség elszámoló házzal szemben	1 500	9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele	4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség elszámoló házzal szemben	800
					8. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása	4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség elszámoló házzal szemben	700
	Pénzügyi teljesítés	4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség elszámoló házzal szemben	3. Elszámolási betét	1 500	4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség elszámoló házzal szemben	3. Elszámolási betét	1 500
	0-ban lévő tételek visszavezetése	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	107 000	0. Derivatív követelés ellenszámla	0. Derivatív követelés	107 000
		0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötele-zettség ellenszámla	107 800	0. Derivatív kötelezettség	0. Derivatív kötele-zettség ellenszámla	107 800
	Visszakapott alapletét	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés	21 400	3. Elszámolási betét	3. Egyéb követelés	21 400
	A fedezeti ügylet zárása napján a fedezett ügylet tárgyát képező értékpapírok eladása:
	KSZÉ kivezetése: 100 db × 1090	3. Értékpapír elszámolási számla	1. Egyéb tartós részesedés	109 000	3. Értékpapír elszámolási számla	1. Egyéb tartós részesedés	109 000
	Kapcsolódó ÉV/ÉK kivezetése	1. Egyéb tartós részesedés értékvesztése	3. Értékpapír elszámolási számla	9 000	1. Egyéb tartós részesedés értékvesztése	3. Értékpapír elszámolási számla	1 000
	Eladási ár: 100 db × 1085	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	108 500	3. Elszámolási betét	3. Értékpapír elszámolási számla	108 500
	Árfolyamveszteség	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Pénzügyi műveletek bevétele	8 500	3. Értékpapír elszámolási számla	9. Pénzügyi műveletek bevétele	500

Eredményhatás:

Megnevezés	Nincs valós értékelés		Van valós értékelés
	2X24.	2X25.	2X24.	2X25.
Pénzügyi műveletek bevétele – fedezett ügylet – fedezeti ügylet	0 0	8 500 0		1 300 -800
Pénzügyi műveletek ráfordítása – fedezett ügylet – fedezeti ügylet	9 000 800	0 700	1 000 800	0 700
Pénzügyi műveletek eredménye	-9 800	7 800	-1 800	-200

Az eltérés a két ügylet összesített eredményhatása között az, hogy az eredetileg 1090 E Ft-ért vásárolt értékpapírokra 1070 E Ft-os határidős kötési árat tudtak elérni. 100 db × (1070 – 1090) = - 2000

5. A pénzügyi műveletek eredménye

A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek bevételeinek és ráfordításainak különbözete. Az eredménykimutatásban részletesen be kell mutatni a pénzügyi műveletek eredményét alakító bevételeket és ráfordításokat.

A pénzügyi műveletek bevételei közé tartoznak:

• a kapott (járó) osztalék és részesedés,
• a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek,
• a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyam- nyereségek,
• az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek,
• a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.

A pénzügyi műveletek bevételén belül – további információk biztosítása érdekében – ki kell emelni a kapcsolt vállalkozásokkal szembeni bevételeket.

Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredmény felhasználásáról (az osztalék jóváhagyásáról) szóló határozat alapján járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot, valamint a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelőnek kifizetett, illetve járó hozamot is), amennyiben az a MÉRLEGFORDULÓNAPIG ismertté vált.

Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni:

• a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet (Árfolyamnyereség akkor keletkezhet, ha az ELADÁSI ÁR > KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK),
• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befek­tetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több;
• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több;
• az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét az átalakulás napját követő nappal, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál);
• az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét az átalakulás napját követő nappal, amennyiben a saját tőke értéke a több;
• a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több.

Részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételek között felsorolt halasztott bevételként megjelenő tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor – azzal arányosan – kell elszámolni részesedésekből származó bevételként. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni:

• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitel- viszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét;
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből szár­mazik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök kö­zött kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét, – forga­tási célú befektetés esetén a hozamokat az egyéb kapott ( járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni –;
• a pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét;
• a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget;
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű –különbözetet a követelés átruházásakor;
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett – eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor;

Értékesítés esetén:

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír eladási ára

– eladási árban lévő kamat

– eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke

= Árfolyamkülönbözet

Beváltás esetén:

A beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéke

– a beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke

= Árfolyamkülönbözet

• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyil­vántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több.
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti – nyereségjellegű – különbözetet a követelés átruházásakor.

Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámol- ni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételek között felsorolt halasztott bevételként megjelenő tételeket, amennyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) – azzal arányosan – kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként.

A befektetett pénzügyi eszközök bevételét csökkentő tételként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.

Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek magukban foglalják a forgóeszközök között kimutatott

• kamatozó értékpapírok,
• kölcsönök,
• váltókövetelések,
• pénzeszközök,

után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, valamint a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyek hozamát.

Ezen kívül az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni

• a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét,
• a forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget,
• a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét,
• a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén a határidős viszont­eladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz követelésként kimutatott vételára és kötelezettségként kimutatott viszont- eladási ára közötti különbözet összegében, valamint a kölcsönbe adott értékpapír után járó kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatbevételt,
• kamat swap ügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést:
  • amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, az ügy­let realizált nyereségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan kimutatott elha­tárolás megszüntetését;
  • amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján járó kamatkülönbözet elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
  • piaci érték (valós érték) fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
  • cash-flow fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén az elhatárolás összegét;
• a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén, kamatjellegű bevételt csök­kentő tételként a kamat- fedezeti ügyletek veszteségét, ha az ügylet az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, legfeljebb a fedezett alapügylet nyereségének összegéig, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek várható veszteségét a kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek esetében a számviteli tör- vényben meghatározott összegben, illetve a kamatfedezeti célú cash-flow fedezeti ügyletnek minősülő kamat swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási idő­szakra jutó, a mérleg fordulónapjáig időarányosan számított összegének kü­lön­bözetében, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magán­személy fizeti.

Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat összegét.

A pénzügyi műveletek egyéb bevételei a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival együtt kerül kifejtésre.

A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartoznak:

• részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek,
• a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások árfolyamveszteségek,
• a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások,
• a részesedések, az értékpapírok, a tartósan adott kölcsönök, a bankbetétek értékvesztése,
• a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai.

Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni:

• a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke kö­zötti – veszteségjellegű – különbözetet (Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha ELADÁSI ÁR < KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK);
• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb;
• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb;
• az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jog­előd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés – a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gaz­da­sági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű – bekerülési értékének a különbözetét az átalakulás napját követő nappal, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál);
• az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) – a gazdasági társaság beolvadása esetén – a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás sze­rinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazda­sági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét az átalakulás napját követő nappal, amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb;
• a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (rész­vény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb;
• a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyil­ván­­tartás szerinti értékét.

Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni:

• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír – kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett – eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor;
• a térítés nélkül átadott, hiányzó, megsemmisült, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, valamint a térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a befekte- tett pénzügyi eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét;
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;
• a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénz- ügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több;
• a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott átruházott (engedményezett) követelés eladási ára (az engedményes által elismert értéke) és a könyv szerinti értéke közötti – veszteségjellegű – különbözetet a követelés átruházásakor.

Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:

• a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibo­csátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedé­kes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével;
• a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt kölcsöntőke) után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét,
• a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget.

Ezen kívül a fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között jelenik meg

• a valódi penziós ügyletek és az óvadéki repóügyletek esetén a határidős vi­szonteladási kötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségként kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott visszavásárlási ára közötti különbözet összegében, valamint a kölcsönbe vett értékpapír után fizetendő kölcsönzési díj összegében elszámolt kamatráfordítás,
• kamat swap ügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken tör­ténő értékelést:
  • amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, a kamat swap ügyletek realizált veszteségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a ki­mu­tatott elhatárolás megszüntetését;
  • amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alap­ján fizetendő kamatkülönbözet elhatárolásának összegét, és az előző idő­szakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
  • kamat swap ügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
  • cash-flow fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét;
• a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén, kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként a kamatfedezeti ügyletek nyereségét, ha az ügylet az üzleti év mérleg fordulónapjáig lezárult, legfeljebb a fedezett alapügylet veszteségének összegéig, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek nyereségét a kamatfedezeti célú piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek esetében a meghatározott összegben, illetve a kamatfedezeti célú cash-flow fedezeti ügy­let­nek minősülő kamat swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra jutó, a mérleg fordulónapjáig időarányosan számított összegének különbözetében.

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek, tartósan adott kölcsönök értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, tartósan adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

A pénzügyi műveletek egyéb bevételei és egyéb ráfordításai a vállalkozás által végzett pénzügyi tevékenységének eredményéhez kapcsolódnak, növelve, illetve csökkentve azokat. Itt kell kimutatni mind- azon tételek eredményhatását, amelyek a törvény által meghatározott többi eredménysorba nem férnek bele, ugyanakkor a törvény ezen sorok tartalmát is részletesen szabályozza. Az eredmény megállapítás jellemzően különbözet megállapítása elven történik, ami az adott ügylet kapcsán keletkező árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség elszámolását jelenti nettó módon.

A következőkben részletezésre kerül az egyes tételek tartalma, összegszerűségének megállapítása, a különbözet elszámolásának szabálya.

A forgóeszközök között kimutatott részesedés értékesítésekor keletkező különbözet (árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség)

1. A forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítése során keletkező árfolyamkülönbözet, jellegének megfelelően pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kerül elszámolásra. A visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész értékesítésekor keletkező árfolyamkülönbözetet is itt kell kimutatni.
2. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésekor keletkező különbözet (árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség)

A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítése során keletkező árfolyamkülönbözetet, jellegének megfelelően pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

Kamatozó értékpapír árfolyamkülönbözete: Eladási ár – eladási árban lévő kamat – könyv szerinti érték

Diszkont értékpapír árfolyamkülönbözete: Eladási ár – a névérték és a vételár különbözetéből az előző időszak(ok)ra és a tárgyévre időarányosan járó kamat – könyv szerinti érték (vételár)

3. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltásakor keletkező különbözet (árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség) és az évente törlesztő értékpapír árfolyamkülönbözete

A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, illetve évente történő tőketörlesztése esetén keletkező árfolyamkülönbözetet, jellegének megfelelően pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

4. A diszkont értékpapír beváltásakor keletkező különbözet (nyereség, illetve veszteségjellegű)

A diszkont értékpapír beváltása során keletkező árfolyamkülönbözetet, jellegének megfelelően pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

5. A deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyam­nyereség, illetve árfolyamveszteség.

A deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamkülönbözet elszámolása jellegének megfelelően pénzügyi műveletek egyéb bevételeként, illetve egyéb ráfordításaként történik.

6. A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésekor az összevont különbözet (árfolyamnyereség, illetve árfolyam­veszteség)
7. A névérték alatt, illetve felett vásárolt értékpapírokkal összefüggésben időbelileg elhatárolt összeg (nyereség-, illetve veszteségjellegű különbözet)

A hitelviszonyt megtestesítő befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok állományba vétele időbeli elhatárolást vonhat maga után, ha a bekerülési érték eltér a névértéktől.

névérték > bekerülési érték => nyereségjellegű különbözet

névérték < bekerülési érték => veszteségjellegű különbözet

Az értékpapír beszerzésének napjától a lejárat napjáig számított időre jutó különbözetből a mérleg fordulónapjáig időarányosan jutó összeget el lehet határolni. Nyereség jellegű különbözet esetén az aktív időbeli elhatárolások, míg veszteségjellegű különbözet esetén a passzív időbeli elhatárolások között kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel, illetve egyéb ráfordításaival szemben.

8. A névérték alatt, illetve felett vásárolt értékpapírok időbelileg elhatárolt összegének megszüntetése (nyereség-, illetve veszteségjellegű különbözet)

A tartós hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti – nyereségjellegű/veszteségjellegű – különbözet korábban időbelileg elhatárolt összegének megszüntetése a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel/egyéb ráfordításaival szemben történik. Az időbeli elhatárolást meg kell szüntetni az értékpapír eladásakor, beváltásakor, illetve értékvesztés elszámolásakor a nyereség- jellegű különbözet arányos részét.

9. Ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést és az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti – nyereségjellegű/veszteség jellegű – különbözet teljes összegét, beleértve a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett eszközök bekerülés (beszerzés) napján valós értékre történő átértékelése miatt keletkező nyereségjellegű/veszteségjellegű – különbözet összegét is, valamint az ügylethez kapcsolódóan a kimutatott elhatárolás megszüntetését;
10. Ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést,
    • a kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az elhatárolás összegét, és az előző idő­szakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash-flow fedezeti célú ügyletek esetén az elhatá­rolás összegét és annak megszüntetését pénzügyi műveletek egyéb bevételeként;
    • a nem kamatfedezeti célú, egyéb piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash-flow fedezeti célú ügyletek esetén az elhatárolás összegét és annak megszüntetését pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell kimutatni.
11. A kiírt opcióért kapott opciós díj (pénzügyi műveletek egyéb bevétele)

Az eladási, vagy vételi kiírt opcióért kapott opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a pénzügyi realizálással egyidejűleg. A ki­író döntése alapján időbelileg el lehet határolni az opció lejáratáig, vagy lehívá­sáig, ha annak összege jelentős és várhatóan megtérül.

12. A vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díj, a lejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díj, illetve a lehívott vételi opcióért fizetett opciós díja, ha ezt a vállalkozó a beszerzési értékben nem veszi figyelembe (pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása)

A vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díjat, a lejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díjat, valamint a forgatási célú értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opció opciós díját pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni, kivéve, ha a vállalkozás a forgatási célú értékpapírok esetében a bekerülési értékben történő aktiválásáról dönt. Befektetési célú értékpapírok beszerzése esetén kötelező jelleggel az opciós díj része a bekerülési értéknek.

13. A vásárolt a forgóeszközök között kimutatott követelés befolyt többletbevétele, értékesítésekor nyereség-, veszteségjellegű különbözet (pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása)

A megvásárolt követelést a vállalkozás általában az eredeti összegnél alacsonyabb értéken vásárolja meg és tartja nyilván a fizetett összegben az egyéb követelések között. Ha az adós a tartozását teljes összeg- ben, illetve a nyilvántartási összegét meghaladóan kiegyenlíti, akkor a keletkező különbözetet pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni.

Ha esetleg a követelés eladási ára alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke, akkor a negatív különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni.

14. A térítés nélkül átadott, elengedett, behajthatatlannak minősített, a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés, valamint a hiányzó, megsemmisült, a forgóeszközök között kimutatott értékpapír könyv szerinti értékét, továbbá a forgóeszközök között kimutatott vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon részét, amelyre a befolyt összeg nem nyújt fedezetet.

A megvásárolt követelést a vállalkozás általában az eredeti összegnél alacsonyabb értéken vásárolja meg és tartja nyilván a fizetett összegben az egyéb követelések között. Ha az adós a tartozását a nyilvántartási összegnél alacsonyabb összegben egyenlíti ki, illetve egyáltalán nem egyenlíti ki, akkor a keletkező különbözetet pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell elszámolni.

A vásárolt követelés értékesítése során veszteség keletkezik, ha az eladási ár kisebb, mint a könyv szerinti érték.

15. Fizetési határidőn belüli pénzügyi rendezéskor kapott-adott engedmény (pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása)

A szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott/kapott a szerződésben meghatározott, a pénzügyileg rendezendő ellenérték 3%-át meg nem haladó, nem számlázott engedmény összegét pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaiként/bevételeiként kell kimutatni.

A 3%-ot meghaladó kapott engedmény összege – elengedett kötelezettség – egyéb bevétel, amit halasztott bevételként kell kezelni, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik. A 3%-ot meghaladó adott engedmény összege – elengedett követelés – egyéb ráfordítás.

16. A közös tevékenység, a közös üzemeltetés átterhelt (megtérített), illetve átvett (át­adott) összege (pénzügyi műveletek egyéb bevétele, illetve egyéb ráfordítása)

Közös üzemeltetés: ide tartozik például a tárgyi eszközök közös üzemeltetése, közösen finanszírozott kutatási, fejlesztési tevékenység, a közös érdekeltségű külkereskedelmi ügyletekből származó eredményen való osztozkodás.

17. A valós értéken történő értékeléssel összefüggő törvény által meghatározott tételeket.
18. Egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek – a tárgyévvel kapcsolatosan – megtérített összegét pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként, egyesülésnél a működés költségeinek – tárgyévvel kapcsolatosan – az egyesülés tagjaira átterhelt összegét pedig pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni.
19. Forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódó események nyereség, illetve veszteség jellegű eredményei.
20. Ha a vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken történő értékelést,
    • a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az árbe­vételként elszámolt, a nem pénzügyi eszköz kötési ára (árfolyama) és az ügylet zárása időpontjában érvényes piaci ára közötti különbözetet (az ügy­let zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a kisebb (pénzügyi műveletek egyéb bevétele)
    • a nem pénzügyi eszköz eladásával teljesülő származékos ügyletek esetében az árbevételként elszámolt, a nem pénzügyi eszköznek az ügylet zárása idő­pontjában érvényes piaci ára és a kötési ára (árfolyama) közötti különbözetet (az ügylet zárás napján érvényes valós értékét), amennyiben a piaci ár a nagyobb (pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása).

A Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, illetve a Befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételek, árfolyamnyereségek között felsorolt gazdasági események nyereségjellegű eredményeit pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell kimutatni, ha azok forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz és vásárolt követelésekhez kapcsolódnak.

A Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek között felsorolt gazdasági események veszteségjellegű eredményeit pénzügyi műveletek egyéb ráfordítá­saként kell kimutatni, amennyiben azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, értékpapírokhoz kapcsolódnak, kivéve a befektetési jegyek eladásakor, bevál­tásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált vesz­teséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszá­molni. Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevé­telként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételek között felsorolt halasztott bevételként megjelenő tételeket, amennyiben azok forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor – azzal arányosan – kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként.

FONTOS!

A pénzügyi műveletek egyéb bevételei közé tartozó tételek a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé tartozó tételekkel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérlegfordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyamkülönbözetet, amelyet összevontan kell kezelni.

Felhasznált irodalom

2000. évi C. törvény – a számvitelről

2013. évi V. törvény – a Polgári Törvénykönyvről

2001. évi CXX. törvény – a tőkepiacról

Böcskei, E., Veit, A., & Sőre, S. (2021). Bevételek, költségek és ráfordítások időbeli elhatárolásának számvitele, a magyar és a nemzetközi szabályozásban. Economica, XII. évf.(3-4. sz.), 59–67.

Fogarasi, E. (2011). A számvitel szabályozásának változásai Magyarországon: Jelenlegi helyzet, lehetséges jövőképek. http://193.6.1.94:9080/JaDoX_Portlets/documents/document_11027_section_3244.pdf

Gazdag Kerezsi, D., Bács, Z., & Fenyves, V. (2023). A számviteli beszámolók információinak döntéstámogató szerepe. Controller Info, XI. évf.(2. szám), pp 7-11. https://doi.org/10.24387/CI.2023.2.2

Hamad, M., Soós, R., & Tömöri, G. (2024). Kreatív számvitel megítélésének, alkalmazásának vizsgálata. Economica, 14(3–4), 23–33. https://doi.org/10.47282/economica/2023/14/3-4/13488

Hodge, B. (2008). Accounting. Thomson Learning.

Kovács-Szamosi, R., Kondor, G., & Varga, J. (2021). Derivatív-ügyletek az Iszlám Bankrendszerben: Derivatives in Islamic Bank System. Köz-gazdaság, 16(4), 203–222. https://doi.org/10.14267/RETP2021.04.12

Libby, R., Libby, P. A., & Short, D. G. (2011). Financial accounting (7th ed). McGraw-Hill/Irwin.

Madarasiné Szirmai, A., Simon, S., Kovács, D. M., & Mohl, G. (2024). IFRS – A Nem­­zetközi Pénzügyi Beszámolás Standardok értelmezése és alkalmazása. PENTA UNIÓ Oktatási Centrum.

Pércsi, O., Pataki, G., & Bátori, V. (2024). A mérlegen kívüli számvitel szerepe az ­adózásban a vállalatirányítás összefüggésében. https://doi.org/DOI: https://doi.org/10.58423/2786-6742/2024-5-417-430

Róth, Adorján, Lukács, & Veit. (2023). Pénzügyi számvitel feladatok 2023. Magyar Könyvvizsgálói Kamara.

Róth, Adorján, Lukács, & Veit. (2024). Számviteli esettanulmányok 2024. Magyar Könyvvizsgálói Kamara.

Sztanó, I. (2013). A számvitel alapjai. Perfekt Zrt.

Takács, A., & Márkus, G. (2024). Beszámolókészítés és -elemzés. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar. https://pea.lib.pte.hu/server/api/core/bitstreams/71534b37-5280-422a-aa55-b5d3da348057/content

---

1. 1 Elszámolási ügylet esetén az opciós díj miatti aktív időbeli elhatárolást az ügylet zárásakor azon az eredménysoron kell elszámolni, ahol az ügylet eredményét.

   A lejáratkor le nem hívott opció esetén a vásárolt opcióért fizetett opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni.

   A lejáratkor lehívott opció esetén, tekintettel arra, hogy nyereséget realizál az opció vevője, a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben kell elszámolni.

2. 2 Elszámolási ügylet esetén az opciós díj miatti aktív időbeli elhatárolást az ügylet zárásakor azon az eredménysoron kell elszámolni, ahol az ügylet eredményét.

   A lejáratkor le nem hívott opció esetén a kiírt opcióért kapott opciós díjat a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben kell elszámolni.

   A lejáratkor lehívott opció esetén, tekintettel arra, hogy veszteséget realizál az opció kiírója, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell elszámolni.

3. 3 A Szt. 59/B. § (12) bekezdése szerint a fordulónapi értékelés nem minősül valós értéken történő értékelésnek, de a Szt. 60 § szabályait kell alkalmazni.

4. 4 A nyereség jellegű különbözetből csak a hatékony rész számolható el. (T 3. Bevételek aktív időbeli elhatárolása – K 9. Pénzügyi műveletek egyéb bevétele)

5. 5 Valós értéken történő értékelés esetén a fedezett ügylet nyereségét ellentételező rész bevételt csökkentő tétel. Valós értékelés esetén a teljes nyereség jellegű különbözetet is el kellene számolni.

6. 6 Valós értéken történő értékelés esetén a fedezett ügylet tárgyévi nyereségét ellentételező rész bevételt csökkentő tétel.

7. 7 A Szt. 59/B. § (12) bekezdése szerint a fordulónapi értékelés nem minősül valós értéken történő értékelésnek, de a Szt. 60 § szabályait kell alkalmazni.

8. 8 A nyereség jellegű különbözetből csak a hatékony rész számolható el. (T 391. Bevételek AIE – K 976. PMEB)

9. 9 Valós értéken történő értékelés esetén a fedezett ügylet tárgyévi nyereségét ellentételező rész bevételt csökkentő tétel.